Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Tartalommulató. LXXVII . Lap a kérdéses kamatok ki voltak fizetve, illetve fenn nem állottak és ő erről a sorrendi tárgyaláskor nem bírt tudomással 1 85 262. Ha a csődtömeghez tartozó ingatlan elárverezése folytán tartott sorrendi tárgyaláson a tömeggondnok díjait és kiadásait kifogásolják, utóbbi arra utasítandó, hogy az elárverezett ingatlanságra vonatkozó díjjegyzékét és számadását szabályszerű megállapítás végett a csődbírósághoz, illetőleg a csődtörvény 164. §-ának második bekezdése sz rint illetékes más bírósághoz nyújtsa be és ennek megtörténtét harminc nap alatt igazolja 185 2l>3. A Cs. T. 164. §-a értelmében készítendő külön számadás elleni kifogásolási jogot a törvény a jelzálogos hitelezőknek nem ad, hanem csak a csődválasztmány és esetleg az új tömeggondnok emelhet az ingatlanra vonatkozó külön számadás ellen kifogást oly hatállyal, hogy a számadás felett tárgyalásnak és határozathozatalnak helye lehessen 186264. Ha nincs nyoma az iratok szerint annak, hogy a sorrendi végzés az 1881 : LX. tc. 196. §-ának első bekezdése s illetőleg a 199. §. első bekezdésében megszabott határidőben az érdekelt felek által való megszemlélés végett tényleg ki volt téve, akkor a felfolyamodási határidő a kézbesítéstől számítandó 186> 265. A biztosítéki zálogjog jogi természetéből következik, hogy a nyert biztosíték csak annyiban és oly mértékben szűnik meg, amennyiben a hitelező az ennek keretében később felszámított valamely követelésére a biztosítékul szolgáló ingatlan értékéből nyert kielégítést. Tlyen esetnek fennforgása nélkül tehát a hitelező követeléseit a biztosítékul bekebelezett legmagasabb összeg erejéig tetszése szerint számíthatván fel, azoknak bármelyikét — arra való tekintet nélkül, hogy fennállanak-e vagy nem — a felszámításból ki is hagyhatja.. . IS& 273. A perbeli s az előnyös tételek közé nem utalt végrehajtási és árfelosztási képviseleti költségek a tőkével azonos rangsorban csak a bejegyzett költségbiztosítéki összeg (óvatpénz) erejéig sorozhatok akkor is, ha a bejegyzett zálogjog hitelbiztosítéki összegre vonatkozik és a tényleg igénybevett hitel ezt ki nem meríti 191 Végrehajtás ingatlan haszonélvezetére. (Végr. t. 208—213. §-ai.) 223. II. A kielégítési végrehajtás a csődtömeg ellen oly követelés erejéig, mely a közadós ingatlanára a csődnyitás hatályának kezdete előtt bekebeleztetett, a csődnyitás után is elrendelhető és foganatosítható ; de az ingatlant a tömeggondnok kezelése alól elvonni és zárgondnok kezelése alá helyezni nem lehet 134 23 7. II. A végrehajtási törvény 208., 210. és 212. §-ai szerint:, egyéb feltételektől eltekintve, a jelzálogjog az ingatlanság beszedett termésére csak abban az ecetben hat ki, ha a termés az ingatlanság haszonélvezetének végreha jtási zárlata alatt szedetett be : az előzetesen zár alá nem vett és beszedése után önálló ingó dolognak tekintendő termésre azonban ki nem terjed. — III. Az a kérdés, hogy a jelzálogjog az elárverelt ingókra, mint a jelzálog tartozékaira kihatott-e, a végrehajtási törvény 119. §-ában szabályozott perenkívüli sorrendi eljárásban el nem dönthető ; a tartozéki minőséget állító jelzálogos hitelezőt tehát perre kell utasítani 16;> A végrehajtás egyéb nemei. (Végr. t. 220. §-a.) 161. Ha a közösség megszüntetése iránti perben bemutatott vázrajz az új birtokrészletek fekvését feltünteti ugyan, de lejegyzésre még-