Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Perjogi Döntvény túr. 93megtartási joga volna és hogy F. Mór neki a gép kiszolgáltatását meg is tiltotta, amire nézve a fellebbezési bíróság ítéletében előadottak szerint bizonyítást is ajánlott, amelyet azonban a fellebbezési biróság, mint álláspontja szerint fölöslegest mellőzött. Minthogy pedig a fentebb előadottakból íolyóan ezek a körülmények a per mikénti elbírálásánál döntő fontossággal bírhatnak, a fellebbezési bíróság pedig ezekre vonatkozóan tényállást meg nem állapított, nevezetesen nem állapította meg a tényállást abban az irányban, hogy a felperes és F. Mór között milyen tartalmú szerződés jött létre, hogy továbbá ebből a szerződésből kifolyóan F. Mórnak a felperessel szemben tényleg követelése volna, hogy az milyen összeget tesz ki és hogy annak erejéig F. Mór a kereseti gépre megtartási jogot gyakorolni jogosúlt-e'? — ennélfogva az ügy eldöntésre alkalmas nem lévén, a fellebbezési bíróság ítéletét — nem méltatva a tárgytalanokká vált felülvizsgálati panaszokat és figyelmen kívül hagyva az alsóbíróságok előtt nem érvényesített tényeket és bizonyítékokat, a Pp. 543. §-a értelmében fel kellett oldani. A felülvizsgálati eljárás költségeinek csak a mennyisegét kellett megállapítani, azt a kérdést pedig, hogy a költségeket ki viselje, a feloldás következtében hozott újabb határozatban kell eldönteni. •K * = Megfelel a ptkjav. bsz. 477. §-ának. — V. ö. Dtár IV. f. VI. k. 166. sz. 120. Ha megállapítható, hogy alperes a felperest felmondás nélkül elbocsátotta, ez esetben alperest terheli a bizonyítás kötelezettsége abban az irányban, hogy erre neki jogos oka volt. (Budapesti kir. tábla 1915. szept. 6. P. IV. 8051. sz.) 121. A bíróság ítéletében csak azt a ténykörülményt fogadhatja el olyannak, amely bizonyításra nem szorul, amelyet valamely fél az 1911: I. tc. 263., 266. §-a szerint a bíróság előtt beismert, vagy bírói