Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Perjogi Döntvénytár. 79 balesetből eredő kártérítési igényt érvényesíthessen, az id. törvény 82. §-ának rendelkezése szerint az a feltétele, hogy jogerős büntetőbírósági ítélettel meg legyen az állapítva, hogy az illető munkaadó vagy oly megbízottja, akinek a megbízásából eredő eljárásáért felelősséggel tartozik, a balesetet szándékosan vagy a 81. §. második bekezdésében említett gondatlansággal idézze elő. A 81. §. imént említett második bekezdésében körülírt gondatlanság esete pedig csak akkor forog fenn, ha a munkaadó vagy megbízottja valamely törvény alapján hatóságilag elrendelt óvórendszabály foganatosítását, illetőleg a hatóságilag elrendelt óvókészülék alkalmazását mulasztotta el. Minthogy azonban a fennforgó esetben a felperes nem mutatott be ilyen minősített gondatlanságot megállapító büntetőbírósági ítéletet, mert az alperes vállalat üzletvezetője K. Mór csupán abból az okból mondatott ki bűnösnek az ellene folytatott bűnvádi eljárás során, hogy gondatlanul járt el, amikor a kiskorú felperest a körfürész veszélyes oldalán való dolgozásra kényszerítette ; minthogy továbbá az 1907: XIX. tc. 82. §-a az annak alapjául szolgáló javaslathoz fűzött indokolás tartalmából kitetszően nem csupán a munkaadó kártérítési kötelezhetésének előfeltételéül szabta azt meg, hogy az abban a szakaszban meghatározott körülményeknek jogerős büntetőbírósági ítélettel megállapítása mutattassék ki, hanem ennek hiányát egyenesen oly pergátló körülménynek is kívánta tekinteni, hogy ennek a hiánynak fennforgása esetén a polgári per megindításának sem lehet helye és így a bíróság ezt a pergátló körülményt már a keresetlevél felett való első intézkedés alkalmával hivatalból köteles figyelembe venni: az elsőbíróság, midőn a jelzett pergátló körülmény figyelmen kívül hagyásával a keresetlevelet a tárgyalás és az érdemleges intézkedése alapjául elfogadta és a másodbíróság is, amidőn a szóbanforgó pergátló körülményt nem észlelve a kereset felett érdemileg ítélt, lényeges eljárási szabálysértést követett el; miért is mindkét alsóbíróság ítéletének a megsemmisítésével az ez ügyben való eljárást meg kellett szüntetni. A felmerült költségeknek a peres felek között az 1868 :LIV. tc. 251. §-a értelmében kölcsönös megszüntetését az leszi megokolná, hogy az alperes pergátló kifogást nem emelt és a költség felszaporodására evvel a magatartással okot adott. = Ad I. Ugyanígy: Budapesti kir. tábla 1915 P. III. 10,946. sz. a., amikor a bűnösség kimondása csak azért történt, mert a villamossági r.-t. meg-