Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Perjogi Döntvénytár. 19 gosításra is fenntartó végzése nem tartozik azok közé a végzések közé, melyek ellen — az 500/1908. I. M. sz. birtokrendezési utasítás 160. §-a értelmében — a kir. Kúriára fellebbvitelnek van helye. (Kúria 1915 szept. 7. Pk. III. 2512. sz.) 22. A Vht. 119. §-a a zárgondnoki díjak és költségek előnyös sorozására alapot nem nyújt. (Kúria 1915 szept. 14. Pk. v. 511. sz. * * = Ugyanígy Kúria 1445/1907., Ügyv. Lapja 35. sz. és Budapesti tábla 3748/1901. sz. — V. ö. Perjogi Dtár I. k. 124. sz. — Ellenkező : Kolozsvári tábla 1713/1897. sz. 23. /. A joghatályosan teljesített úrbéri elkülönítés az új úrbéri elkülönítésnek megengedését kizárja. — 77. Az úrbéri elkülönítés költsége, a 30/1909. sz. 1. M. R. 18b. §-a utolsó bekezdésében foglalt esettől eltekintve, a volt földesurat terheli. (Kúria 1915 jún. 15. Pk. III. 557. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítja és a perköltséget felek között kölcsönösen megszünteti. Az alperessel szemben ügyvédének fellebbezési munkadíját 60 K-ban megállapítja. indokok: Az 580/1859. és 785/1859. urb. sz. iratok szerint az alperes, mint a felperesek egykori földesura, a fennállott b—i cs. kir. úrbéri törvényszéknek az úrb. ny. par. 30. §-a alapján hozzá intézett felhívására bejelentette, hogy közte és n-i volt úrbéresei között N. község határára nézve az úrbéri rendezés és elkülönítés peren kívül létrejött egyezséggel az 1836/37. években megtörtént; hogy eme házi rendezés (domestica regulatio) értelmében a n-i volt úrbéreseknek egyebek között 13*4/8 2*