Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

8 Perjogi Döntvénytár. hagyatéki tárgyalásra kisk. B. Imre részére eseti gondnokul a felperest rendelte ki. A hagyatéki eljárás befejezése után felperes az árvaszékhez folyamodott gondnoki díjainak megállapítása iránt, és az árvaszék felperes ügygondnoki díjait és kiadásait 400 K-ban állapította meg. A közigazgatási bizottság a felperes járandóságát 143 K 90 f-re szállította le. Viszont a belügyminiszter mindkét alsófokü határozatot megsemmisítette, minthogy felfogása szerint a költségek megállapítása nem tartozik a közigazgatási hatóságok hatáskörébe. Erre a felperes a budapesti VIII—X. ker. kir. járásbíróságnál, ahol a hagyatéki eljárás folyamatban volt, sommás keresetet indított az alperes ellen és kérte őt 765 K 82 f ben, majd 665 K 85 f-ben marasztalni. A járásbíróság alperest 266 K 10 f és járulékai megfizetésére kötelezte. A törvényszék, mint fellebbezési bíróság 2. szám alatt hozott végzésével a járásbíróság ítéletét feloldotta és az eljárást hivatalból figyelembe vett pergátló akadály alapján megszüntette, minthogy felfogása szerint e költségek megállapítása nem a bíróságok, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. E végzést a kir. tábla is helybenhagyta és az iratokat a bíróságok és közigazgatási hatóságok között felmerült hatásköri összeütközés elbírálása céljából a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. A hatásköri bíróság 1914. Hb. 153. számú határozatában kimondotta, hogy ez ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A hatásköri bíróság határozatának és az iratoknak megérkezése után hivatalból kitűzött fellebbezési tárgyaláson az alperes elsősorban azt a kérelmet terjesztette elő, hogy ez ügyben minden további eljárás mellőztessék. A fellebbezési bíróságnak a kir. tábla végzésével jogerőre emelkedett végzése ugyanis mind a mai napig nincsen, amint nem is lehet hatályon kívül helyezve, ezen jogerős megszüntető határozatok után pedig ez ügyben semmi további lépés nem tehető. Felfogása szerint tehát a hatásköri bíróság határozatának csakis az a befolyása van a felek viszonyára, hogy a felperes által esetleg folyamatba teendő új ügyben, illetve a jelen ügy megújítása esetén a bíróságot kötni fogja. A kir. törvényszék ezt a felfogást nem fogadhatta el. Az 1907 : LXI. tc. 19. §-a értelmében a hatásköri bíróság határozata az azzal eldöntött ügyben az összes hatóságokat és bíróságokat kötelezi. Ennek a törvényes rendelkezésnek nem tu-