Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. I. kötet (Budapest, 1916)

Tartalommutató. ix Lap a levele, melyben azt igéri, hogy a tartozást a felperesnek meg fogja küldeni 29(> Bíróság alakítása, bíró kizárása. (Pp. 54-—69. §-ai.) 203. A fellebbező félnek az a perbeli jogcselekménye, mely szerint írásbeli fellebbezési kérelmét a fellebbezési bíróság előtt tartott első érdemleges tárgyaláson szóval előadta, a S. E. 107. § második bekezdése s a 162. § negyedik bekezdése értelmében megtartja hatályát a részben változott bírói tagokból alakult és a fellebbező fél részvétele nélkül megtartott második (folytatólagos) fellebbezési tárgyaláson is 134 268.1. Tőzsdebíróság tagjai elleni érdekeltségi kifogás 18L 305. Ügyvédi kamarai választmány fegyelmi bírósága helyett más kamarai választmány fegyelmi bíróságának kiküldése a Pp. életbelépése óta már nem az igazságügyminiszternek, hanem — tekintettel a Pp. 68. §-ából és a Bp. 29. §-ából levonható analógiára, valamint tekintettel az 1907 : XXIV. t.-c. 3. §-ára — a Kúria ügyvédi tanácsának hatáskörébe tartozik 20* 316. A közvetlenség elvének megsértéséről nem lehet szó, ha a bíróváltozás után tartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv nem tartalmazza ugyan azt, hogy az eljárt bíró az első érdemleges tárgyalást a felekkel megismételtette, azonban az ítéleti ténymegállapítás alapjául szolgáló egész tanubizonyítást a második tárgyaláson az a bíró vette fel, aki az ítéletet is meghozta, sőt e bíró előtt az egyik fél további bizonyításfelvételt kért és a felek efelett tárgyaltak 21T 330. Amennyiben az ítélet szerkesztésekor az abban résztvevő tanácstag még tényleges szolgálatban állott, úgy az a körülmény, hogy ez a bíró az írásbafoglalt ítélet aláírásakor — nyugdíjazás folytán — már állásától fel volt mentve, az eljárás érvényességét nem érinti 230 337. Életközösség visszaállítása iránti kérvénynek hatáskör hiánya ^ miatti visszautasítása nem egyes bíró által, hanem a törvényszék háromtagú tanácsa által mondandó ki 238371. ítélőtáblai felfolyamodási tanács alakítása 261 380. A Pp. 61. §-a értelmében nem a peres fél ügyvédje, hanem csak a peres fél maga élhet kizárási kérelemmel és csak ez bir felfolyamodási joggal az e tárgyban hozott végzés ellen; de a fél oly aggályossági okot is felhozhat, mely az ő ügyvédje és a bíró közötti viszonyból származik. Az aggályosság kérdése minden ügyben külön és a kérdésben lévő ügyre való tekintettel bírálandó el 270* Perképesség. (Pp. 70. és 71. §-ai.) 117. A róm. kath. plébánia hívei nem alkotnak jogi személyt. Nemlétező jogi személyek semmiféle képviselet mellett sem lehetnek perbeli ügyfelek 75 188. I. Ha a volt úrbéresek jogközössége nem az 1848. év előtt fennállott úrbéri kapcsolatból,hanem tisztán kötelmiviszonyból származik, nem személyösszességként, hanem egyénenkint és külön-külön állhatnak csak perben. — II. A hiány pótolva van, ha az egyes volt úrbéresek a per viteléhez hozzájárulnak. — III. Felperes a nem létező személyösszesség nevében idézett képviselők költségeit megtéríteni tartozik 12£ 278. Kiskorú fél által aláírt meghatalmazás alapján eljáró ügyvéd részvételével lefolytatott alsóbírósági eljárás orvosolva van ha az időköz-