Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. I. kötet (Budapest, 1916)

Perjogi Döntvénytár. 65 94. Ha két végrehajtást szenvedő közül csak az egyik vonult hadba, akkor nincs akadálya annak, hogy a végrehajtatónak kis összegű követelése erejéig az árverés a sokkal nagyobb becsértékben lefoglalt és legnagyobb részben terményekből álló ingóknak a hadba nem vonult végrehajtást szenvedőt megillető részére a harmadik moratóriumi eljárási rendelet tb. §-ának 2. pontja értelmében elrendeltessék. (Budapesti kir. tábla 1915 febr. 2. 14,353/1914. sz.) 95. A harmadik moratóriumi eljárási rendelet 4. §-ának a hatáskört szabályozó intézkedése a csak részben perelt váltókövetelésekre is alkalmazandó. (Lugosi kir. törvényszék 1915 február 22. P. 833/1915. sz.) A lugosi kir. törvényszék: Az elsőbíróság végzését helybenhagyja. Indokok: Igaz ugyan, hogy a rendelet 4. §-a szövegének szószerinti értelmezése mellett az csak az oly, részben moratórium alá eső, részben pedig az alól kivett tartozásokra vonatkoznék, melyek a 3. §. értelmében egészben voltak beperesíthetők és csak a hitelező akarata íolytán lettek csakis a moratórium alól kivett részükben beperesítve, — holott hason váltótartozásoknál az, hogy a moratórium alá eső rész az ez alól kivett résszel együtt be nem pereltetett, nem a hitelező szabad választásán, hanem az idézett rendelet 6. §-a utolsó bekezdésén múlik. Ez azonban a 4. §. alkalmazásánál irányadó nem lehet: mert semmi ok sem forog fenn annak a feltevésére, hogy a rendelet a II. moratóriumi eljárási rendelettől eltérően, a melynél ily irányban kétség fenn nem foroghatott, a váltó- és köztörvényi követelésekre nézve a bírói hatáskör szempontjából különbséget akart volna tenni; amennyiben azok az indokok, melyek a 4. §. alkalmazásánál irányadók voltak, a váltóköveteléseknél ép úgy állanak meg, mint a köztörvényi követeléseknél és most is ép úgy állanak meg, mint a hogyan a II. moratóriumi eljárási rendelet Perjogi Döntvénytár I. 5