Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

66 Közigazgatási és Pénziigyijogi Döntvénytár. Indokok : Az orvosi látlelet bizonyítvány vagy okirat, márpedig az orvosi látlelet sem az illetéki díjjegyzék 22. tételének a—z) ós folytatólag aa—cc) pontjaiban felsorolt illetékmentes bizonyítványok sem az ill. díjj. 22. tételének m) pontja szerint, amelyre hivatkozással egyes bírói határozatok az illetékmentességél megállapítottak, következőleg szól: bizonyítványok, amelyek egészségi tekintetekből valamely hatóság vagy hivatal által hivatalos használat végett kívántatnak, azon használatnál, mely végett benyújtandó, feltételesen illetékmenteseké Nyilvánvaló tehát, hogy erre kivatkozással a magáncélokra kiállított orvosi látlelet illetékmentességéi elismerni nem lehet. 40. /. Ha a fél a Pp. 112. § 1. bek. alapján szegénységi jogon illetékmentességet is kért, ezen jog megadása iránt a bírósághoz intézett kérelem előterjesztésétől kezdődőleg a felet az illetékfeljegyzési jog akkor is megilleti, ha a kérvényéhez nem csatolt hatósági bizonyítványt, vagy nem csatolt megfelelő bizonyítványt. Ha a fél kérelme kifejezetten a Pp. 112. § 2. bek. szerinti szegénységi jog megadására irányul, az illetékfeljegyzési kedvezmény nem illeti meg. —II. A nem természetes személyek részéről előterjesztett szegénységi jog iránti kérelem alapján illetékfeljegyzésnek nincs helye. —III. A csődtömeg gondnok mint felperes 9az egyszeres és felemelt illetékért a saját személyében felelős. (Közigazgatási bíróság 231. számú jogegységi megállapodás.) Indokok : A Pp.-sal szabályozott eljárásokban és végrehajtási eljárás során igényelhető szegénységi jog feltételeit a Pp. 112—123. szakaszai, a szegénységi jogon igényelhető' illetékmentesség feltételeit pedig az 1914 : XLIII. tc. 75—79. szakaszai szabályozzák. E szakaszok rendelkezései szoros összefüggésben állanak egymással. A szegénységi jog megadásának feltételeit a Pp. 112. § szabályozza és kimondja az első bekezdésében azt, hogy a szegénységi jogban az részesíthető, akinek jövedelme nem nagyobb, mint a lakhelyén szokásos közönséges napszám. A második bekezdés szerint a bíróság az összes körülmények tekintetbe vételével szegénységi jogban részesítheti azt a felet is, aki a perköltséget fedezni nem tudja a nélkül, hogy a saját és azoknak a hozzá-