Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

46 Közigazgatási és Pénzügyi jogi Döntvénytár. ződés volt hatályban, ez utóbbi szerződés 1. p. szerint a bérlemény tárgya azok a helyiségek, amiket bérlők az 1923. október 31-én lejárt szerződés szerint bérbevettek, a 2. pont feljogosítja bérlőket átalakítások végzésére, az 5. p. szerint a bérlők köteleztettek a vízdíjak fizetésére. A 10. p. szerint bármikor hagynák el a bérlők a bérleményt, azt a korábbi (1912. év előtti) állapotban, illetve a 2. pontban körülírt építkezés és átalakítási munkálatokat megelőző állapotba visszahelyezni nem kötelesek. A 11. p. szerint a bérbeadó azt az adótöbbletet, mely a bérlet ideje alatt 1925. augusztus 1-től bekövetkezik, a bérlőkre hárította át. A 14. p.-ban kiköttetett, hogy a meglevő, vagy azután áthelyezendő beépített, odaerősített az épülethez tartozó tárgyakat, felszereléseket a bérlők eltávozásukkor a helyszínén hagyni kötelesek, a beruházási érték megtérítésének követelése nélkül. A faburkolatok (lambériák) s az ezekkel kapcsolatos üvegfalak s az összes felszerelt tükrök tekintetében a felek megállapították, hogy azok tulajdonjogát a bérlők megszereztek, a felett szabadon rendelkeznek. A meghallgatás alkalmával szerződő felek egyezően adták elő, hogy bérlők az általuk beépített és 1923. november 1-én a bérbeadó tulajdonába jutott ingókért 1,200.000,000 K-át kötöttek ki vételár gyanánt szóbeli szerződéssel, melyet bérlők részben megfizettek, részben váltóval fedeztek, s a háztulajdonos előadása szerint ez az összeg jogi uralma alá került, 1925. november 25-én a felek alkalmi egyesülési szerződést is kötöttek, amelynek célja az 1. p. szerint a bérlők tulajdona «Abbázia»kávéháznak közös haszonra való kihasználása a bérleti szerződés tartamára : a vállalkozás céljaira a cég kizárólagos tulajdonjoga fenntartásával ideiglenes vagyonbetétként átengedi a bérleményen levő kávéházi és vendéglői üzletet s ennek felszerelését ; a háztulajdonos az alkalmi egyesülés létrejöttéhez s a közös haszonra való dihasználás lehetővé tételéhez azzal járult, hogy 1925. november 25-én bérleti szerződést kötött a céggel s 500.000,000 K vagyonbetétet ad át ; az üzletet a bérlők vezetik, a háztulajdonos közkereseti társaság tagként nem lép be, részesedése a cégjegyzékben kifejezést -nem nyer, de őt illeti a vállalat bruttó jövedelmének 9 %-a, ebbe a 4. p. szerint betudandó az évi 35,000 aranykorona bérösszeg s netáni bértöbbletek, amelyeket a cég a bérlemény nagyobbodása következtében köteles fizetni. Az ellenőrzés joga a háztulajdonost megilleti, ebből eredő költségei fedezéséhez a cég a bruttó jövedelem további 1 %-ával hozzájárul. Az egyidejűleg kötött bérleti szerződés hatályban marad, változatlanul, a szerződés megszű-