Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

32 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Indokok : I. Az 1914 : XLIIII. tc.-nek nem volt célja az, hogy a pertárgy értéke tekintetében, illetékezés szempontjából más jogszabályokat állítson fel, mint amiket a peres eljárás szempontjából a Pp. felállított. Ellenkezőleg az 1914 : XLIII. tc. 81. §-ához tartozó indokolás határozottan kifejezi azt, hogy az illeték alapjának, illetőleg az alapul vehető értéknek meghatározására vonatkozó rendelkezések ('teljesen összhangba vannak hozva a Pp. rendelkezéseivel, s a törvény 32. § utolsó bekezdése maga is akként rendelkezik, hogy a felek bejelentésének vagy a bíróság megállapításának hiányában «a pertárgy értékének meghatározására nézve, illeték szempontjából is, a Pp. 5. és 6. §-ában, valamint a 7. § második bekezdésében foglalt rendelkezések irányadóké Minden olyan álláspont tehát, amely a pertárgy értéke tekintetében a peres eljárás és az illeték szempontjából eltérésre vagy éppen ellentétre vezetne : az 1914 : XLIII. tc. célzatával ellenkezik. II. A Pp. nem tartalmaz intézkedést arra, hogy a 130. §-ban említett megállapítási perek értéke megbecsülhetetlennek tekintendő, sőt a 6. § 8. pontjában a 130. §-ban a megállapítási perek közé sorozott számadási kötelezettség vagy számadás helyességének megállapítására irányuló perekben a pertárgy értékéről külön is intézkedik, nyilván csak azért, mert azok a perek, a pertárgy értékének meghatározására nézve a többi — a Pp. 5. § és 6. § 1—7. pontjaiban foglalt — intézkedéseken felüli intézkedést igényelnek. Amiből következik, hogy a Pp. 130. §-ában említett többi megállapítási perekre nézve, a pertárgy értékének meghatározása szempontjából a Pp.-nek a pertárgy értékére vonatkozó többi intézkedései alkalmazandók. Alkalmazni kell tehát az 5. §-nak azt az intézkedését, hogy a felperes által előadott érték az irányadó mindaddig, amíg azt alperes vitássá nem teszi, s alkalmazni kell a 6. § 1—7. pontjainak az érték megállapítására vonatkozó intézkedéseit is. A peres eljárásban ezeket az intézkedéseket követik is a peres felek, akik a megállapítási perek értékét rendszerint megjelölik, s a perbíróságok is, amelyek a felek közti vita esetén az értéket — amennyiben az megbecsülhető — meg is állapítják, s csak azokban az esetekben tekintik a pert megbecsülhetetlen értékűnek, amikor azoknak a vagyoni értéke valóban nem határozható meg. Ezekből folyólag illetékesség szempontjából se lehet ezekre a perekre azt az általános elvet állítani fel, hogy azok a perek megbecsülhetetlen értékűnek veendők s azokra általában a