Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 7 az irányban, hogy mely esetekben esnek ezek a jogügyletek jogügyleti és mely esetben okirati illeték alá. A jogügylet esik illeték alá az 1. és 2. pont szerint, ha azáltal ingatlan javak tulajdonjoga, használati vagy haszonélvezeti szolgalma, visszteherrel vagy a nélkül átruháztatik, továbbá ingóságoknak élők között, és ezek közti halálesetre szóló ajándékozásai (III. díjj. 1. tét. B. p., 111. díjj. 2. tét. B. p.), míg a 3. pont szerint minden egyéb jogügyletnél az arról kiállított irat képezi bélyeg- és jogilleték tárgyát. Ezen rendelkezések szerint pedig a kétoldalú jogügyleteknél okirati és ügyleti illeték közti megkülönböztetésnek van helye, azért is, mert ez a megkülönböztetés végigvonul az illetékszabályok és illetékdíjjegyzék egész rendszerén, s az illetékkiszabásoknak az illeték mi módon való lerovása iránt intézkedő 4. és 5. §-aiban is már ez a megkülönböztetés érvényesül, amidőn magától értetődően a kétoldalú jogügyletekre is kiterjedően más természetű illetéket állapít meg azok után a jogügyletek után, amelyek okirati illeték alá (értékfokozat) és mást, amelyek ügyleti illeték alá tartoznak (értékszázalék). Ez a megkülönböztetés a feltett kérdés megoldásánál is döntó'leg esik latba. Ugyanis a bélyeg- és illetékszabályoknak a fizetési kötelezettséget megállapító 89. és 95. §-ai is ezt a rendszert követelik. Az illetéki szabályok 89. § a) pontja és a 95. §-nak azzal congruens 1. pontja megkülönbözteti és külön választja azokat a kétoldalú jogügyleteket, amelyeknél az azokról kiállított okirat (Hl. szb. 1. § A) 3. porit) az illeték tárgya és ezek tekintetében ezeknél a pontoknál külön rendelkezik és külön rendelkezik a 95. § 4. pontjában azok felől a kétoldalú jogügyletek felől, amelyeknél maga az ügylet (Hl. szab. 1. § A) 1. pont) esik illeték alá. A kétoldalú jogügyletek felől kiállított okiratokra nézve az 111. szab. 89. § a) és illetve 96. §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezések szerint az okirat kiállítója és elfogadója az illeték fizetésére egyetemlegesen lévén kötelezve, ezeknél a jogügyleteknél a szerződő felek az illetékfizetésre vonatkozó más irányú megállapodásai ellenére is a kiállító és elfogadó fizetési kötelezettsége sortartás nélkül egyetemleges, s a felek ezen megállapodásai ennélfogva a kincstárral szemben nem érvényesek, s csak a felek közt állapítanak meg kötelezettségeket. Az illetékszabályok 95. §-a 4. pontjában foglalt a kétoldalúlag kötelező jogügyletekre vonatkozó rendelkezéseknek, miszerint a mindkét szerződő -fél egyetemlegesen, de ha az egyik fél az illeték fizetését magára vállalta, elsősorban ez» köteles