Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytúr. 94. Nyilvános jelleggel fel nemi ruházott magánkór­ház javára rendelt hagyomány illetékköteles. 95. Nem hivatalból indítandó hagyatéki eljárásnál non lehet a hagyaték be nem jelentése miatt bírságot ki­szabni egy örökösre sem azért, mert csak az egyik örökös kérte a hagytéki eljárás megindítását. (Közigazgatási bíróság 1801. sz. elvi jelentőségű határozat.) 96. Az ajándékozó által a fia négy életben levő, és <még születendő)) gyermekeinek ajándékozott és telekköny­vezett ingatlanra nézve a fiú halála után a «még szüte­tendő» gyermekeket tulajdonosi minőségének törlése mel­lett a tényleg született két gyermek tulajdonosi minőségé­nek névszerinti telekkönyvi bejegyzése után vagyonátruhá­zás illeték nem jár, ha az ajándékozáskor az egész ingat­lan értékétől fizettek illetéket. (Közigazgatási bíróság 1931. okt. 30. 20,276/1930. P. sz.) Indokok : Az 1902. április 25-én létrejött ajándékozási szer­ződéssel F. A.-né az ingatlanát odaajándékozta négy életben levő és még születendő unokái részére. Az ajándékozó fia —- a megajándékozott unokák atyja — időközben elhalt, és a telek­könyvben névszerint megnevezett négy gyermekén kívül még két időközben született gyermeke maradt, akiket most már «a még születendő gyermekek* feljegyzés törlése mellett; a telek­könyvben tulajdonosként névszerint is bejegyeztek. A tulajdon­jognak e két utóbb született unoka javára történt bekebelezését elrendelő telekkönyvi végzés után követeli a város a városi ingatlanvagyonátruházási illetéket. Azonban a várost csak ingatlanvagyonátruházása vagy átszállása esetén illeti meg az ingatlanvagyonátruházási illeték. Ilyen átruházás vagy átszállás a tulajdonjog névszerinti be­kebelezésével pedig nem történt, mert a tulajdonjog bekebelezé­sét az 1902. évi ajándékozási szerződés alapján foganatosították. Vagyonátruházást ennélfogva csak az említett ajándékozási szerződés létesített, azután pedig a város az egész ingatlan érté­kének alapulvételével kiszabta és bevételezte az illetéket, ugyan­azon vagyonszerzés után tehát újabb illetéket követeim nem (Közigazgatási bíróság 86731/932. P. sz.) lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents