Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

Közigazgatási és Pénzügyi jogi Döntvénytár. 73 látóit felelősségű társaság Budapesten bevásárló telepet tart fenn, s a bevásárló telep itteni tevékenységét a Budapest Székesfőváros VII. kerületi elöljáróságnak 1927. évi október hó 1-én kiadott 50161/1927. számú és 1928. november 27-én kiadott 61,917/1928. számú libamáj bizományi exporttal való ipar gyakorlására szóló iparigazolvány alapján, üzletvezető útján folytatja, tehát már ebből is kitűnik, hogy a panaszos iparosnak, tehát Budapesten keresetűzőnek tekintendő, és mint ilyen, alanya a kereseti adónak. Az említett korábbi adóügyek tárgyalása során a bevásárlótelep tevékenysége mibenlétének felderítése céljából könyvvizsgálat tartatott, amelynek során az állapíttatott meg, hogy a bevásárlótelep által itt belföldön megvásárolt libamájat és szívet a társaság strassburgi házának rendelkezésére túlnyomó mennyiségben vagy Wienbe vagy Pozsonyba, az ottani telepeknek, de kivétel nélkül vámkülföldre küldte el, s az ittani bevásárlótelep költségeit a külföldi anyaüzlet fedezte. Az itt leírt tényállással szemben ellentétben álló adat a most elintézés alatt levő adóügyek kapcsán nem merült fel. A budapesti bevásárlótelep a terhére másodfokon megállapított általános kereseti adót elsősorban azért támadja, mert a fentiekben leírt üzleti tevékenység szerinte nem tárgya az általános kereseti adónak. A panasziratok szerint a budapesti telep, az iparigazolványok szövege szerint is, kizárólag export céljaira vásárol, és a vásárolt árukból egyetlen darabot sem ad el, hanem azokat a strassburgi főtelephez exportálja. A puszta vásárlás, mint ipari tevékenység, pedig nem adóköteles. A megadóztatott telep ennél az elvi álláspontnál nyilvánvalóan a kereseti adóról szóló 1927. évi 300. P. M. számú H. Ö. 5. § 1. bekezdése 2. pontjához fűzött utasítás 1. bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre támaszkodik, amely szerint <<ha valamely külföldi állampolgár Magyarország területén csak bevásárol és a bevásárolt árucikkeket vagy nyersanyagokat mind külföldi raktáraiba szállítja és külföldön adja el, illetőleg dolgozza fel és onnan is hozza forgalomba, akkor Magyarországon ezek után a puszta bevásárlások után kereseti adóval nem adóztatható meg.» A közigazgatási bíróság a panaszokban elfoglalt elvi állásponttal szemben kimondja, hogy amennyiben valamely külföldi személy Magyarországon a bevásárlást telep útján végzi, ez az üzleti ténykedés, önmagában véve is, tárgya az általános kereseti adónak. Ezen elv helytálló voltának bizonyítására a következők szolgálnak : A már említett H. Ö. 7. §-ának 3. bekezdése szerint a külföldön lakók, ha üzletüket az ország területén felállított telepek