Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. a végzés jogerőre emelkedésekor köteles a királyi pénzügyigaz­gatóságot értesíteni s a bélyegjegyzéket áttenni, arra a helyes törvénymagyarázatra vezet, hogy a szegényjogot megtagadó végzés alapján is az illetékmentesség csak a megtagadó végzés jogerőre emelkedésével szűnik meg. Mert a Pp. 123. §-a szerint, úgy a megtagadó, mint a meg­vonó végzés ellen van helye felfolyamodásnak és mert az 1914. évi XLIII. tc. 77. §-ának a perbíróságnak a szegényjogot megtagadó vagy megvonó végzéséhez fűzött illeték jogi következményét külön fennálló rendelkezés hiányában a megtagadó végzésre eltérően magyarázni azon az alapon sem lehet, hogy a törvény 78. §-a csak a megvonó végzésre rendelkezik olykép, hogy annak illetékmentességet megszüntető hatálya a végzés jogerőre emel­kedésekor áll be, és ami a megtagadó végzésre nézve nyilván csak elnézésből maradhatott ki. Minthogy pedig a szegényjog alapján az illetékmentesség a szegényjog iránt előterjesztett kérelemmel veszi kezdetét s a fentiek értelmében a szegényjogot megtagadó végzés alapján is csak akkor szűnik meg, ha annak megadása jogerősen tagadtatott meg, a törvényes jogorvoslati határidőn belül közbevetett fel­folyamodásra az illetékmentesség kiterjed. 60. Végrehajtható kiadmány alapján telekkönyvi hatósághoz az ingatlanokra foganatosítandó végrehajtás iránti kérelem az 1914: XLIII. tc. 1. § 2. pontja, ille­tőleg az ezt módosító rendeletekben megszabott illeték alá esik. (Közigazgatási bíróság 193. sz. jogegységi megállapodás.) Indokok : Az 1930 : XXXIV. tc. 2. fejezete a polgári eljá­rás egyszerűsítését szabályozza és három alcímre oszlik, amelyek a törvényben foglalt megjelölés szerint «I. polgári peres eljárás», «II. végrehajtási eljárás» és «III. telekkönyvi ügyek». A felvetett kérdésre vonatkozó esetet a törvény 58—90. §-okban végre­hajtási eljárás» alcím alatt, nem pedig a 91—100. §-ban a «III. telekkönyvi ügyek» alcíme alatt tárgyalja. Az 1920 : XXXIV. tc. 63. §-ának 7. bekezdése szerint a «végrehajtásnak ingatlanra foganatosítás végrehajtható kiadmány alapján nem bírósági megkeresésre, "nanem a végrehajtató kérelmére történik». Azt a beadványt tehát, amelyet ez alapon a végrehajtató a végrehaj­tásnak az ingatlanra foganatosítása érdekében benyújt, a végre­hajtási eljárás keretébe tartozónak kell és lehet csak tekinteni és mint ilyent, az 1914 : XLIII. tc. 1. §-ának 2. pontja alapján Közigazgatási és Pénzügyi jogi Döntvénytár. XXV. 4f

Next

/
Thumbnails
Contents