Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 47 megilleti, amelyek üzleti alkalmazottaknak szolgálatukba fogadásáról szóló jogügyletet tartalmaznak? Megállapodás: Nem. (Közigazgatási bíróság 190. sz. jogegységi megállapodás.) Indokok: A kereskedők vagy iparűzők által kiállított levelek, illetőleg az azokban foglalt jogügyletek feltételes illetékmentességének általános előfeltétele, az illetéki díjjegyzék 59. tétel 4. pontjának első bekezdése értelmében az, hogy a levél, illetőleg az abban foglalt jogügylet a kereskedő vagy iparos üzletének tárgyára vonatkozzék. Az üzleti alkalmazottaknak szolgálatba fogadására vonatkozó szerződés pedig nem ilyen ügylet s azért az a feltételes illetékmentességben nem is részesíthető. így döntött a bíróság az üzlethelyiség bérletére vonatkozó szerződést tartalmazó kereskedelmi levél felett is 173. sz. jogegységi határozatában, amellyel olyan éspedig a szóban levő kérdéssel hasonló esetben, amikor a levél nem az üzlet tárgyára vonatkozik, hanem csupán az üzlet folytatásához tartozó jogviszonyt alapít, a feltételes illetékmentességet nem állapította meg. A 95. sz. jogegységi határozat a helyes törvénymagyarázatnak meg nem felelően következtet a kereskedőnek az alkalmazottat felfogadó levélbeni szerződése feltételes illetékmentességére az 59. tétel 4. pontja második bekezdése rendelkezéseiből, mert ez a bekezdés csak felsorolását adja azoknak a jogügyleteknek, amelyeket ez a jogszabály természetüknél fogva a kedvezményből feltétlenül kizárt, ami pedig nem nyújt támpontot arra a magyarázatra, hogy «az üzlet tárgyára vonatkozó jogügyletek» kifejezés alatt általában az üzlettel összefüggő, azzal vonatkozásban álló jogügyleteket is kell érteni. Helyes tehát a bíróságnak újabban folytatott törvénymagyarázati gyakorlata, amely szerint a kereskedőnek és iparűzőnek szolgálati szerződést tartalmazó levelét a feltételes illetékmentességben nem részesítette s ezért a 95. számú jogegységi határozat fenntartása nem indokolt. De önként értetődik, hogy ez az állásfoglalás az 1929. évi XXVII. tc. 6. § 2. bekezdésében szabályozott illetékmentességet nem érinti. 58. Közbenszóló ítélet elleni felebbezésre hozott s az egész peres vitát érdemileg eldöntő (tehát nemcsak a közbenszóló ítéletben kimondott jogkérdést eldöntő) felső-