Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

30 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. a bérbeadó és bérlő egyazon szerződésben a bérlet tárgyára nézve kötött bérleti szerződésben állapodik is meg, a szóbanlevő szolgáltatás nem a lakásbérletből, hanem a különmegállapodásból folyó szolgáltatás éppúgy a lakást használó bérlő által fizetett ellenérték is a lakbértől különböző szolgáltatás. A bérleti szerződés ugyanis olyan szerződés, amelynélfogva valamely nem gyümölcsöző elhasználatlan dolog, vagy valamely jog használata másnak bizonyos időre meghatározott bér mellett átengedtetik. A lakás használatára irányuló bérszerződés általában a bérlemény közvetlen tárgyának a használatára irányul, de irányul mindannak a használatára is, ami a bérleménynek rendeltetésszerű használhatása végett szükséges. A lakásbérleti szerződésben kikötött ellenérték a most említett közvetett és nem közvetlen tárgyak használatáért jár. A központilag az ingattulajdonosai részéről történő fűtéssel és melegvízszolgáltatással való ellátás pedig nem olyan közvetett vagy közvetlen szolgáltatás, amely nélkül a lakás rendeltetésszerűen használható nem volna. A bérnek magánjogi viszonyban való imént jelzett fogalma jut kifejezésre a lakbérleti szabályrendeletekben és a lakásügyi rendeletekben egyaránt ; de szemelőtt tartandók a hazai egyenes adóügyi rendelkezések ilyértelmű meghatározásai is. A visszatéríteni kért általános forgalmi adó lerovása idején érvényben volt 2222/1931. M. E. számú kormányrendelet 3. és 9. §-aiban foglalt rendelkezésekben élesen el van választva a lakások használatáért járó bér a központi fűtésért járó díjtól, s a megkülönböztetés alapját képező kétféle szolgáltatás (a lakás használatának átengedése és a tényleges fűtésben, illetve melegvízszolgáltatásban megnyilvánuló külön szolgáltatás) különbözőségét nem rontja le a rendeletnek az az intézkedése, hogy a központi fűtés, illetve melegvízszolgáltatás díjának fizetése körüli késedelem a bérfizetés elmulasztásának következményeit vonja maga után. De nem lehet szem elől téveszteni a házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállításnak a házadóalap meghatározásánál érvényesülő azonos megkülönböztetéseit sem az említett H. Ö. 8. §-ának 1. bekezdése szerint a házadó alapja a nyers házbérjövedelmet így határozza meg : «A nyers házbérjövedelmet mindannak az ellenszolgáltatásnak együttes értékösszege alkotja, amelyet a bérlő a bérlettárgy használata fejében bér címén leróni tartozik.» Hogy pedig a központi fűtésért szedett díj nem a bérlettárgy után fizettetik, igazolja az, hogy a most említett rendelkezéshez fűzött utasítás 1. bekezdésének 4. pontja szerint a nyers házbérjövedelemhez számít az az ösz-