Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 23 hogy a bódéért nem házbért, hanem csupán a rendelkezésre bocsátott közterületért az 1872 : XXXVI. tc. 10. §-a alapján járó helypénzt kapja, és hogy a szóbanforgó bódé nem állandó jellegű épület, mert annak földbe épített alapja nincs és csak a járda asztfaljára van helyezve. A panasz nem alapos. Ugyanis a házadó kivetése szempontjából csupán a házadó­törvények az irányadók. Ebből a szempontból pedig a 200/1927. számú H. Ö. 1. §-ának 1. bekezdése szerint az állandó jellegű épületek, ha falazatuk a földben vagy a földön nyugszik, házadó alá tartoznak. Sőt a hivatkozott szakaszhoz fűzött utasítás sze­rint az ideiglenes épületek is a házadó tárgyai, ha a fennállásuk állandó jellegű, vagyis legalább egy évig tart. Az pedig köztudo­mású és a panaszos sem állítja az ellenkezőt, hogy a bódé éve­kig fennáll. Közömbös tehát, hogy nem lévén a földbe alapozva könnyen elvihetők. Ezek szerint a szóbanforgó épületet a házadómentessége címén nem illeti meg. De nem lehetett mentesíteni az árusítóbódét azon a címen sem, hogy a bérlő által fizetett összeg nem bér, hanem helypénz. Mert a hivatkozott H. Ö. 8. § 5. bekezdése értelmében a nyers házbérjövedelmet mindannak az ellenszolgáltatásnak együttes értékösszege alkotja, amelyet a bérlő a bérlettárgy használata fejében készpénzben vagy természetben vagy munkateljesít­ményben tartozik leróni. , A bérlet tárgya pedig nem az elfoglalt, illetőleg átengedett közterület, hanem a panaszos tulajdonát képező bódé, ami ki­zárja azt, hogy a bérlő által teljesített ellenszolgáltatás hely­pénznek minősíttessék, mert helypénz nem valamely felépít­ménynek a használatáért, hanem a puszta területnek ideiglenes használatra átengedéseért jár. Az a körülmény, hogy a felek a bérlő által szolgáltatott bérösszegnek a szerződésben milyen elnevezést adnak, a házadó szempontjából közömbös, és az ellen­szolgáltatás nyilvánvaló bér jellegén nem változtat. Ez okokból a rendelkező rész szerint kellett határozni annál is inkább, mert a bíróság állandó gyakorlata szerint üzlet­helyiségül használt állandó bódék házadó tárgyát képezik, ós mert panaszos a házadó mértékét nem is kifogásolta. 29. Az effektív valorizációs veszteséget nem lehet hozzáadni az eredmény számla egyenlegéhez. (Közigazgatási bíróság 8409/1932. P. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents