Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

20 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. kereskedelmi kertészetnek és kereskedelmi gazdálkodásnak minősül, miért is az ilyen célra bérbeadott területen levő lakóház házadóköteles. 24. Országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodás illetékmentessége. (Közigazgatási bíróság 19,560/1931. P. sz.) Indokok : Az 1925 : XXVI. tc. nyolcadik fejezete az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodást szabályozza. A 117. § 2. bekezdése szerint az e fejezetben szabályozott eljárás bélyeg- és illetékmentes. A panasszal megtámadott határozat indokai szerint a mentesség a panasz elfogadása után meginduló érdemi tárgyalással kezdődik, mert a korábbi tények — így a panaszosok aláírásának hitelesítése is — eljárás előtti tények és ezért azokra a nyolcadik fejezetben szabályozott eljárásra megadott illetékmentesség nem terjeszthető ki. Ez az indokolás nem helytálló, mert a felhívott törvényszakasz a mentességet az eljárásra adja meg, az eljárás pedig nem az ügy érdemi tárgyalásával, hanem azzal a panaszirattal kezdődik, amelyben panaszosok a választás érvénytelennek nyilvánítást vagy a választás eredményének kiigazítását kérik. A nyolcadik fejezet szabályozza a 3. pontban a választás megtámadásának a módozatait, azt, hogy a panasz joga kiket illet meg és azt, hogy melyek a panasz alaki kellékei. A panasz tehát az e fejezetben szabályozott eljárás keretébe tartozik és ezért nyilvánvaló az, hogy a mentesség a 117. § 2. bekezdése alapján a panaszra is kiterjed. A bélyeg- és illetékmentesség alapja az, hogy a képviselőválasztás érvényessége csak közérdekből támadható meg. Nem lehet tehát ezen közérdekből megindított eljárásban az egész eljárásra megadott mentességet attól az irattól megtagadni, amellyel ez az eljárás megindul. Az eljárás alapja a panasz, ha tehát az eljárás bélyeg- és illetékmentes, akkor a panasz nem lehet illetékköteles. Ha pedig a panasz bélyegmentes, akkor az aláírások hitelesítése után sem kötelesek panaszosok az 1926. évi 163,600. számú p. ü. min. rendelet 29. §-ában a hitelesítésekre nézve meghatározott illetéket leróni, mert a hitelesítés a panasznak az elől felhívott törvény 107. §-ának 1. bekezdése szerint lényeges alaki kelléke, az a panasztól el nem választható, és a panasznak olyan alkatrésze, amely nélkül a panaszt a 109. § 1. bekezdése szerint vissza kell utasítani. Nem lehet tehát a panaszt illetékkötelezettség szempontjából ketté választani és azt mondani, hogy a panaszirat bélyegmentes,