Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

in TartulomHiutató. Lap tak nyugdíja és nyugdíjigénye az öröklési illeték megállapításánál nem tekinthető levonható hagyatéki tehernek 78 93. Ingatlanokra vonatkozó csereszerződés után járó vagyonátruházási illeték alapja, ha az elcserélt ingatlanok egyike külföldön van, a magyarországi ingatlan értékének a fele 79 94. Nyilvános jelleggel fel nem ruházott magánkórház javára rendelt hagyomány illetékköteles •s(l 95. Nem hivatalból indítandó hagyatéki eljárásnál nem lehet a hagyaték be nem jelentése miatt bírságot kiszabni egy örökösre sem azért, mert csak az egyik örökös kérte a hagyatéki eljárás megindítását <s" 96. Az ajándékozó által a lia négy életben levő. és «még születendő* gyermekeinek ajándékozott és telekkönyvezett ingatlanra nézve a liú halála után a «még születendő') gyermekeket tulajdonosi minőségének torlése mellett a tényleg született két gyermek tulajdonosi minőségének névszerinti telekkönyvi bejegyzése után vagyonátruházási illeték nem jár. ha az ajándékozáskor az egész ingatlan értékétől űzettek illetéket «0 Törvénykezési illetékek. 12. Esetlegesen, illetőleg vagylagosan előterjesztett kereseti kérelem esetében az illetékek szempontjából a nagyobbik értékel képviselő kérelem az irányadó 12 24. Országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodás illetékmentessége 20 33. O. ív! H. illetékmentessége 2tt 43. Tisztességtelen verseny abbahagyása miatt indított perben, ha felperes meghatározott összegű kártérítést is igényel és ez a kárösszeg nagyobb, mint a meg nem becsülhető perekre megállapított perérték, az illeték alapja a követelt nagyobb kártérítési összeg 34 47. Igényperben, ha több végrehajtató követelése az eljárás tárgya, az ítéleti illeték a végrehajtatókat nem egyetemlegesen, hanem vagyoni érdekük arányában terheli 37 18. A vagyonátruházási illeték kiszabása céljára szükséges adóbizonyítvány kiállítása iránt a helyhatósághoz intézett beadvány illetékmentes 38 52. A peres felek által a tárgyalás elnapolása iránt elsőízben előterjesztett közös kérelem csak akkor esik az 1914 : XLI11. tc. 2. § 1. pontjában megállapított kétszeres illeték alá, amikor a kérelmet a kitűzött tárgyalás előtt legkésőbb 8 nappal terjesztik elő 12 53. A per soronkívüli letárgyalása iránt a bíróság elnökéhez benyújtott beadványra a bírói eljárásban megadott szegényjogon való bélyegmentesség nem terjed ki 43 55. Tárgyalásnak hivatalból történt elhalasztásáról szóló jegyzőkönyv illetékmentes 44 58. Közbenszóló ítélet elleni fellebbezésre hozott s az egész peres vitát érdemileg eldöntő (tehát nemcsak a közbenszóló ítéletben kimondott jogkérdést eldöntő) felsőbírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem az 1914. évi XLIII. tc. 22. §-ának 2. bekezdése, illetőleg az ennek helyébe utóbb lépett mérték szerint esik illeték alá 47