Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 75 Indokok : Panaszos azt kifogásolja, hogy az 1926. év végén mutatkozó 106,993 P 27 fillér veszteséget az 1927. évi adóalap megállapításánál nem hozták levonásba. A bíróság a kifogást alaptalannak találta. Az 1928. évi társulati adó alapja az 1927. évi 400/P. M. számú H. Ö. 11. §-ának 1. bekezdése értelmében az 1927. évi adóköteles nyereség. Ennek megállapításánál a 12. § 1. bekezdése szerint az 1927. évi mérleg egyenlegéből kell kiindulni és az 1927. évi zárszámadásnak a 13—18. §-okban felsorolt tételeit kell az egyenleghez hozzáadni, illetőleg abból levonni. Az 1926. évi veszteséget a vállalat a felterjesztett iratoknál lévő évzáró közgyűlési jegyzőkönyv szerint a 118,918 P 09 fillér tőketartalékból leírta, tehát az 1927. évi zárszámadásában 1926. évről áthozott vesztesége nem volt. Az 1928. évi társulati adó megállapításánál tehát a felhívott törvényes rendelkezések szerint a megelőző egy évről áthozott veszteség levonását ilyen mérlegtétel hiányában nem igényelheti. De nem igényelheti panaszos jogosan azt sem, hogy a tőketartalékból a veszteség fedezésére fordított összeg az adóalapból a felhívott H. Ö. 15. §-ának 4. pontja alapján levonassék, mert a tőketartalék nem megadóztatott tartalékalap, hanem a tiszta vagyonnak az 1925. évi 7000/P. M. számú pénzügyminiszteri rendelet 3. §-a értelmében a megnyitó leltár szerint az alaptőkére el nem számolt részéből adómentesen létesített tartalékalap, amely az alaptőkével együtt a vállalat saját tőkéjét képviselte. Ennek felhasználására nézve adózás szempontjából nem a 15. § 4. pontjában foglalt rendelkezés, hanem az 1925. évi 7000/P. M. számú rendelet 5. §-ának a rendelkezései irányadók, amelyek szerint a vállalat azt a mérleg szerint mutatkozó veszteség fedezésére felhasználhatja a nélkül, hogy ez a felhasználás a tőketartalék megadóztatását vonná maga után. Ebből tehát nem az következik, hogy a tőketartalékból a veszteség fedezésére felhasznált • összeget a mérlegszerű nyereségből le kell vonni, hanem csupán az, hogy ezt az összeget a mérlegszerinti nyereséghez hozzáadni nem szabad. Miután panaszos vállalat mérlegszerű nyereségéhez a tőketartalékból a veszteség fedezésére fordított összeget nem adták hozzá, panaszost sérelem nem érte. 124. Közszállításnál illeték lerovása és azért való kezesség. (Közigazgatási bíróság 18,986/1931. P. sz.) Indokok: . . . város iskolaépítkezésével kapcsolatban panaszos királyi tanfelügyelő a vállalkozóknak a vállalati összegekre előlegeket fizetett ki. Az előlegek felvételéről kiállított 5a*