Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

68 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. A m. kir. közigazgatási bíróság az előzetes befizetés alá eső illetékre nézve az utóbb idézett törvényhelyben foglalt határidőt állapítja meg a befizetés határidejéül. Ez a törvényes rendelkezés ugyanis a szerződésben kitüntetett vételár után járó illeték befizetését a jogügylet bejelentésére kitűzött határidőn belül az ennek fizetésére kötelezett fél feltétlen kötelességévé teszi. Ennek a rendelkezésnek pedig az az okszerű következménye, hogy a kötelesség elmulasztása a mulasztáshoz kapcsolt törvényes következményeket vonja maga után, vagyis a késedelmi kamatok fizetésének kötelezettségét a fizetési határidő lejárta után. Az 1928 : XXXIV. tc. 48. § 1. bekezdésében és az 1923 : XXXII. tc. 8. § c) pontjában foglalt rendelkezések egymással nem ellentétesek. Az utóbbi a szerződés adatai szerint feltétlenül járó illeték haladéktalan befizetését biztosítja. Az első intézkedés pedig a szabályszerűen kiszabott illeték befizetéséről intézkedik s a gyakorlatban akkor nyert alkalmazást, ha a kiszabás alapja nem szerződésszerinti vételár vagy érték, hanem ezeknél nagyobb összeg. Ebben az esetben a befizetési határidő és az annak elmulasztásával kapcsolatos kamatfizetési kötelezettség csak a szerződési vételárat (vagy értéket) meghaladó érték után kiszabott illetékösszeg után jár. Ezért és egyebekben a m. kir. pénzügyigazgatóság megtámadott határozatában kifejtett okoknál fogva a panasznak nem lehet helyet adni. 114. A tudományos stb. egyleteket, amennyiben céljuk nem pénzbeli nyereségre van irányozva, az illetékmentesség az örökösödési eljárásban is megilleti. (Közigazgatási bíróság 1740. sz. elvi jelentőségű határozat.) Indokok: Az 1869: XVI. tc. 3. §-ának az ill. díjj. 89. tétel XII. a) pontjába foglalt rendelkezése szerint a tudományos stb. egyletek, amennyiben céljuk nem pénzbeli nyereségre van irányozva, a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intézendő beadványaikra és irataikra nézve, a peres eljárás kivételével, bélyegmentesek. A jogszabály idézett szövegéből kitűnik, hogy a törvényhozó az említett «egyletek» személyes illetékmentességét a peres eljárás kivételével minden egyéb hatósági eljárásra megállapította, tehát a polgári bíróságok hatáskörébe utalt, de nem peres eljárásokra is. Az örökösödési eljárás szintén a perenkívüli eljárások közé tartozik, mert abban a polgári bíróság csak jogrendező tevé-