Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 45 (Közigazgatási bíróság 172. sz. jogegységi megállapodás.) Indokok : A kereskedelmi levél feltételes illetékmentességének elbírálásánál az illetéki díjj. 59. tétel 4. pontjának második bekezdésében foglaltakból folyólag a levél tartalma csak annyiban döntő, hogy a levélalak nem az 59. tétel 4. pontjának második bekezdésében felsorolt okiratok valamelyikének kiállítására használtatott-e? Mert ha annak tartalma ilyen, akkor arra az 59. tétel 4. pontjának második bekezdése azt rendeli, hogy «a levél okiratnak tekintetik s mint ilyen illetékkötelezettség alá vétetik». Az okirat fogalmának meghatározására jogszabály nincs. Tehát azt szóelemzés útján határozhatjuk meg. Ennek alapján pedig okirat minden olyan irat, amelyet valamely okból írnak. A levél •— mint irat — az okiratnak egyik alakja. Mert minden jogügyletről kiállítandó okiratot lehet levélalakban írni, a váltót is, a kötelezvényt is. Ezt éppen az ill. szab. 59. tétel 4. pontjának a második bekezdése is kifejezésre juttatja azáltal, hogy ott arra az esetre intézkedik, ha «a levélalak váltó, kötelezvény stb. kiállítására használtatik*. A levélalakban írt adás-vételi szerzó'dés pl. éppen úgy okirat, mint az ilyen alakban írt kötelezvény vagy váltó,' avagy az 59. tétel 4. pontjának első bekezdésében megkövetelt többi követelmény fennforgása mellett az adás-vételi ügyletről kiállított kereskedelmi levél mégis feltételesen illetékmentes, míg a második bekezdésben felsoroltakról kiállított levélalakú okiratok feltétlenül illetékkötelesek. Ezekből látszik, hogy az 59. tétel 4. pontjának első és második bekezdése közti különbségnek a lényege nem az, hogy az egyik esetben a levél okirat és a másikban nem, hanem az, hogy a levél mit tartalmaz, s a második bekezdés nem azt fejezi ki, hogy a levélalakú irat csak akkor okirat, amikor a levélalak az ott felsoroltak megírására használtatik, hanem azt, hogy az csak akkor feltétlenül illetékkötelezettség alá eső okirat. Az 59. tétel 4. pontjának második bekezdésében foglalt felsorolás pedig kizárólagos. A kir. közigazgatási bíróság a 126. sz. jogegységi döntésben is annak az álláspontnak adott kifejezést, hogy az olyan jogügyleti tartalom, amely az 59. tétel 4. pontjának második bekezdésében említve nincs, «a levélformájú okirat» illetékmentességére befolyást nem gyakorol. Az ill. díjj. 59. tétel 4. pontjának második bekezdésében pedig a feltétlen illetékkötelezettséget maga után vonó okként