Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 41 (Közigazgatási bíróság 169. sz. jogegységi megállapodás.) Indokok: A kereseti adó tárgyi adó, amelyet a törvény nem az adózó személyére, hanem a vállalatra ró. Az adóalapot tehát adózó fél minden egyes üzlete vagy foglalkozása után külön kell megállapítani, mert annyi a kereseti adó tárgya, amennyi üzlet vagy vállalat adózó birtokában van. Ezért rendelkezik a K. H. Ö. 21. §-a aképpen, hogy minden üzletről vagy foglalkozásról külön bevallást kell adni és a 26. § oly módon, hogy az adóalapot minden üzlet vagy foglalkozás után külön kell megállapítani. Szükséges ez adótechnikai szem­pontból is azért, mert két vagy több kereseti tevékenység meg­kezdésének és megszűnésének az időpontja nem esik szükség­képpen össze és így a 8. § rendelkezéseinek alkalmazhatása céljá­ból újonnan keletkezett vállalatoknál és foglalkozásoknál, vala­mint a 9. § rendelkezéseinek alkalmazása céljából az üzlet vagy foglalkozás megszűnése esetében a£ adóalapok elválasztása nem kerülhető el. Az ügyvédi gyakorlat után kivetett kereseti adó tárgya az ügyvéd által folytatott az a kereseti tevékenység, amelynek űzéséhez rendszerint ügyvédi oklevél szükséges. Házkezelő azon­ban lehet olyan egyén is, akinek ügyvédi oklevele nincsen, és miután ez a kereseti tevékenység a köztudatban külön foglal­kozás fogalma alá tartozik, amelyből származó jövedelem nagy­városokban olykor adózó fél egyedüli vagy tekintélyesebb jöve­delme,'ezen foglalkozás megszűnésének esetében akkor is, ha adózó félnek olyan egyéb foglalkozása van, amelynek keretébe a házkezelés esetleg beilleszthető, felmerül sok esetben a 9. § alapján előterjesztett adótörlés iránti kérelem eldöntésének szüksége. Ezen okból adózó felek érdekeinek megvédése szempont­jából is a felhívott 21. és 26. § rendelkezéseire figyelemmel az ügyvédnek a ház kezelésből eredő jövedelme után a kereseti adót külön kell megállapítani. 73. Beszedett közadók késedelmes beszállítása esetén a kincstárnak olyan mérvű kamattérítésre van igénye, mint aminő összeget késedelmi kamat fejében a mulasztó adózó felektől követelhet. (Közigazgatási bíróság 170. sz. jogegységi megállapodás.) Indokok : A K. H. Ö. 127. §-ának 1. bekezdése szerint a közadók beszedésére és beszállítására kötelezett községi közegek a beszedett közadóknak késedelmes beszállítása folytán elő-

Next

/
Thumbnails
Contents