Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 39 alól, míg az őstermelő csupán a felesleges takarmányát használja fel a bérhizlalás céljaira. (Közigazgatási bíróság 3402/1930. P. sz.) 64. Az évközben beszerzett vagyontárgyak értékéből értékcsökkenés cimén csak a tényleges használati időtartamra eső részt lehet leírni. (Közigazgatási bíróság 6884/1931. P. sz.) . 65. A közjegyzőhelyettes terhére a közbenjárása mellett létrejött jogügyletek bejelentésének elmulasztása miatt illetékbírságot kiszabni csak akkor lehet, ha a közjegyzőhelyettest a közjegyzői kamara hivatalból rendelte ki. (Közigazgatási bíróság 5678/1930. P. sz.) 66. A magánalkalmazottak nyugdíj átértékelése iránt folytatott bírósági eljárásokban lerovandó törvénykezési illetékekről szóló 1926. évi 117,200. P. M. sz. rendelet rendelkezéseit a baleseti járadék átértékelése iránti per illetékalapjának a megállapításánál nem lehet alkalmazni. Ezekben az eljárásokban az 1914: XLIII. tc. rendelkezései az irányadók. (KözigaZgatási bíróság 17,537/1930. P. sz.) 67. Holttányilvánítási eljárásban a határozati illetéket bélyegben az eljárás megindítása iránt beadott kérvényen kell leróni. (Közigazgatási bíróság 7803/1929. P. sz.) 68. Az ügyvédeknek a törvénykezési illetékről szóló 1914: XLIII. tc. 54. §-ában megállapított bélyegilleték fizetési kötelezettsége az ügyfele részére történt meghatalmazás felmondása esetén csak akkor szűnik meg, ha az ügyvéd a meghatalmazás visszaadását a bíróságnak bejelentette. (Közigazgatási bíróság 17,575/1930. P. sz.)