Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 37 60. Az a körülmény, hogy a haszonélvezeti jog telekkönyvi biztosítása nem köttetett ki, nem akadálya annak, hogy az illeték az «N» jegyzékben nyilvántartassék. (Közigazgatási bíróság 15,722/1930. P. sz.) Indokok : A panaszosok a néhai H. I. örökhagyó hagyatékának állagát az örökhagyó özvegyének életfogytig tartó haszonélvezeti jogával terhelten örökölték. Ennek a haszonélvezeti jognak telekkönyvi biztosítását az özvegy nem kívánta. Ez azonban magát a megszerzett haszonélvezeti jogot nem szünteti meg, csak annak esetleges érvényesítését nehezíti meg az ő részére, de a haszonélvezeti jog terhének tűrésére kötelezett örökösök kötelezettségén nem változtat. Ez a kötelezettség teljes jogi hatályában fennáll a jog telekkönyvi biztosítása nélkül is, következőleg a haszonélvezeti joghoz az illeték szempontjából fűződő jogi következmények (1920. évi XXXIV. tc. 16. § 1. bekezdés) szintén beállanak. Erre tekintettel az illeték nyilvántartásbavételét el kellett rendelni. 61. A törlesztéses kölcsönnél mutatkozó árfolyamkülönbözet tetszés szerinti részletekben adómentesen leírható. (Közigazgatási bíróság 6658/1931. P. sz.) Panaszos azt kifogásolja, hogy az amortizációs jutalék fejében leírt 2000 P-t a pénzügyigazgatóság hozzáadta az adóalaphoz és a társulati adót 535 P 88 fillérrel felemelte. Panaszosnak 504,512 P törlesztéses jelzálogkölcsöntartozása van. A 2000 P leírása után a mérleg vagyonoldalán 22,000 P amortizációs jutalékot mutatott ki. Ez a felvett kölcsön árfolyamkülönbözetét egyenlíti ki. A panasz alapos. A törlesztéses kölcsönnél mutatkozó árfolyamkülönbözet a kölcsön felvételével kapcsolatos tehertétel, amelynek fejében a kölcsönt felvevő vállalat vagyona nem gyarapodik, tehát pusztán tehertétel, amely mérlegtechnikai okból állíttatott be a mérlegbe vagyontétel gyanánt. Ez a tehertétel a vállalat nyereségét a tőketörlesztés tartama alatt évenként akkora összeggel csökkenti, amennyivel a tőkét törlesztő részlet a tényleg kézhez vett kölcsönösszeg aránylagos hányadának megfelelő összegét meghaladja. E szerint az árfolyamkülönbözet kiegyenlítésére fordított összeg kölcsöntörlesztésnek nem minősíthető, hanem azt természeténél fogva ugyanolyan elbírálás illeti meg, mint a kölcsön után járó kamatot vagy kezelési költséget.