Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)
Tartalom-mutató. ix Lap ben az eljárás megindítása hánt beadott kérvényen kell leróni 39 68. Az ügyvédeknek a törvénykezési illetékről szóló 1914. évi XLIII. tc. 54. §-ában megállapított bélyegilleték fizetési kötelezettsége az ügyfele részére történt meghatalmazás felmondása esetén csak akkor szűnik meg, ha az ügyvéd a meghatalmazás visszaadását a bíróságnak bejelentette. . . . 39 79.JA 2000, illetve most már 5000 P-t meghaladó pertárgy értékétől az egyességi illeték is mindenkor kiszabás htján készpénzben fizetendő 4S S9. Az 1914 : XL111. tc. 50. §-nak az a rendelkezése, hogy ha az illetékfizetés többeket terhel, a felelősség egyetemleges, csak a perlő társakra, vagyis több alperesre vagy több felperesre vonatkozik, de nem együtt a felperesekre és alperesekre 54 90. A kényszeregyességi eljárásban nem lehet felemelt illetéket követelni attól, akit az illeték elsősorbani fizetéskötelezettsége nem terhelt 54 91. Az árvaszék által nem a Polgári Perrendtartás rendelkezése értelmében kirendelt ügygondnokot az 1914 : XLIII. tc. 79. §-ában szabályozott illetékfeljegyzési jog nem illeti meg 55 93. Egyességi kísérletre idézés iránt előterjesztett kérelem folytán létrejött egyességről felvett jegyzőkönyv nem tekinthető tárgyalási jegyzőkönyvnek, ennélfogva az csak az 1914. évi XLIII. tc. 1. § 1. b) pontja szerint esik illeték alá 56 94. Az alperesként perbevont csődtömeggondnokot megilleti az illetékmentesség 57 101. Azt a kérdést, hogy az elsőbírósági ítélettől járó illetéket bélyegjegyekben kell-e leróni vagy pedig kiszabás alapján készpénzben kell-e fizetni, csak az elsőbírósági határozat meghozatalakor fennállott viszonyok figyelembevételével kell és szabad eldönteni 62 103. Azt, hogy a Polgári Perrendtartással szabályozott eljárás során beadott irat az érdemleges tárgyalást (előkészítő irat»-e, tisztán a Polgári Perrendtartás rendelkezései alapján kell megállapítani . . 63 104. Több pernek egyesítése által pertársaság nem keletkezik, tehát a szegényjogos felet terhelő illetékért a nem szegényjogos fél felelősséggel nem tartozik 63 106. Perújításikereset akkor is csak az 1914 : XLIII. tc. 1. jj-ának 1. a) pontjában megállapított egyszeres illeték alá esik, ha a perújítási keresetet a fellebbezési bíróságnál kell megindítani 63 108. Fizetési meghagyásos eljárásban az 1914 : XLIII. tc. 44. § harmadik bekezdés 1—3. pontjai alatt felsorolt határozatok után kiszabott illetéket kifogás, ellentmondás vagy kereset alapján hozott újabb bírói határozat esetében csak akkor lehet törölni, ha az újabb bírói határozat is illetékköteles 64 115. A törvénykezési illetékről szóló 1914 : XLIII. tc. 35. §-ában szabályozott másodsorbani illetékfizetési kötelezettség alkalmazásánál az a körülmény, hogy az elsősorbani kötelezett elhalt vagy csődbe jutott, egymagában nem bizonyítja a behajthatatlanságot 69 116. A kényszeregyességi adós beadványai után lerovandó illeték szempontjából az eljárás tárgyának értékéül az ideiglenes mérlegben feltüntetett vagyonnak (az aktíváknak) értékét kell venni, amíg a végleges mérleg előterjesztve nincs; a
