Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

70 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. nes adómentességre, az erdőégés pedig az 1909 : XI. tc. 36. §-ának 5. a) pontja értelmében mint elemi kár csak adóelengedésre ad alapot, azonban ezek egyike sem tekinthető' az 1920. évi XXXIV. tc. 126. §-ában meghatározott és az illetékegyenérték kiszabására vagy időközi helyesbítésére is alapul szolgálható változásnak, éspedig annál kevésbbé, mert egyik eset sem szolgálhat magának az illetékegyenérték kiszabásának alapjául szolgáló kat. tiszta jövedelemre nézve is figyelembevehető változásra alapul. 87. Más kereskedőtől származó számláról az átvevő kereskedő által készített számlamásolat számlailleték alá nem esik. — Szállított árukról készített elszámolás illetékhoteles. (Közigazgatási bíróság 6525/1930. P. sz.) Indokok : Panaszos az általa megbízotti minőségben eszközölt konkolyszállításról elszámolást küldött a vevő cégnek, amelyben kérte az elszámolás eredményeként jelentkező 3262 P 10 fillér vételárhátralék megfizetését. A megbízó és a vevő cég között az ügyletből folyólag per indult, amelynek során a vevő becsatolta a megbízott fenti elszámolásának egyszerű másolatát. Az egyszerű másolat után azon az alapon követelik panaszostól a számlailletéket, hogy az 1920 : XXIV. tc. 10. §-a értelmében a számlák másolatai is illetékkötelesek. Ilyen címen azonban panaszos a számlamásolat illetékeért felelőssé nem tehető, mert a másolatot nem ő készítette s csatolta a periratokhoz, ennélfogva annak felbélyegzése nem is állhatott módjában, s mert az 1920 : XXIV. tc. 10. § 1. pontja értelmében is csak a kereskedőknek saját üzletük tárgyairól vagy az azokból származó követelések felől kiállított számlamásolatai illetékkötelesek. Más kereskedőtől származó számláról az átvevő kereskedő által készített számlamásolat számlailleték alá nem esik. A panasznak azonban ennek ellenére is csak részben lehetett helyet adni, mert panaszos maga sem állítja, még kevésbbé igazolja, hogy az eredeti számlán az arra járó számlailletéket lerótta volna, holott mint bejegyzett kereskedő az általa —akár megbízotti minőségben is — szállított árukról küldött elszámolás a már többször idézett 1920 : XXIV. tc. 10. § 1. pontja értelmében az 1927. évi 68,100. P. M. számú rendeletben megállapított mérvű illeték alá esik. Ezért az elszámolás 8777 P