Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 55 vétel utáni illetéket. A törvény életbeléptetése tárgyában kiadott 1920. évi 103,700. sz. P. M. rendelet III. B) pontjának negyedik bekezdése pedig azt mondja, hogy : Az ingók visszterhes átruházása, természeténél fogva, okirati illeték alá tartozónak minősítendő. Ezekből folyólag az, hogy az 1920 : XXXIV. tc. 5. bekezdésében az ingatlanra vonatkozó vételi joggal való nem élés esetére követelhető illetéket okirati illetéknek nevezi, nem ad semmi indokot arra, hogy azalatt ne az ingó vétele után járó okirati illetéket értsük. De az, hogy azalatt ilyen illetéket értsünk, következik a jogügyletnek illetékezés alatt maradó természetéből is. Mert az 1920 : XXXIV. tc. 2. § 3. bekezdésének utolsó mondatából kétségtelen, hogy illetékezés szempontjából az ingatlanokhoz kapcsolt jogok az ingatlanokkal egyenlő elbánás alá akkor esnek, ha azokat az ingatlannal együtt ruházzák át. Tehát ha ez nem így történik, akkor az ingatlanhoz kapcsolt jog — illetékezés szempontjából — ingónak tekintendő. Az 1920 : XXXIV. tc. 102. § 5. bekezdése pedig az ingatlanra vonatkozó vételi jog illetékéről éppen arra az esetre kívánt intézkedni, amikor az eset úgy tekintendő, hogy a szerződésből az ingatlanhoz kapcsolt jognak az ingatlannélküli átruházása történt meg. Ezek alapján a rendelkező részben kifejezett álláspontot kellett elfoglalni. 71. A dologi kezest az illeték jogossága és helyessége elleni jogorvoslati jog megilleti. (Közigazgatási bíróság 159. számú jogegységi megállapodás.) Indokok : A kezesség járulékos természetű, A kezes kötelezettsége a főadós kötelezettségétől függ annak terjedelme tekintetében is. Ezért általános magánjogi szabály, hogy a kezes az őt ebbeli viszonyánál fogva megillető kifogásokon kívül megteheti azokat a kifogásokat is a követelés ellen, amelyeket a főadós érvényesíthetne, ha azok a főadósnak nem csupán személyes viszonyaiból származnak. E kifogások alatt azokat a körülményeket is kell érteni, amelyek a hitelező jogának keletkezését akadályozzák, azt módosítják vagy meg is szüntetik. A kezes nem esik el a hitelezővel szemben megtehető kifogásoktól azáltal sem, hogy a főadós a kezesség keletkezése után azokról lemond vagy azokat nem érvényesíti. \