Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 41 szolgálatában áll is, s bárha a szolgálati járandóságát a székesfőváros pénztárából nyeri is, sem a fennebb ismertetett rendelkezések, sem a dolog természete szerint közszolgálati alkalmazottnak nem tekinthető s így szolgálati járandósága után a közszolgálati alkalmazottak szolgálati járandóságát megillető kedvezményt nem igényelheti. 53. Az üvegbiztosítási díj és a lakás fűtéséért fizetett járulék a bérösszeghez számítandó mellékszolgáltatásokat képeznek. (Közigazgatási bíróság 8230/1928. P. sz.) Indokok : Az ill. clíjj. 20. tételének 1. jegyzete szerint az illeték alapjául szolgáló érték minden szolgáltatás, melyeknek teljesítésére a bérlő magát kötelezte. Ez alapon a bérlő által fizetni kötelezett üvegbiztosítási díjat helyesen számították a bérösszeghez, mert a bérlő csak a szándékosan vagy gondatlanságból származó üvegkárt tartozik viselni, minden más esetben ellenben a háztulajdonos. A bérlő tehát, amikor az üvegbiztosítási díj fizetésére kötelezi magát, olyan szolgáltatást vállal, amelyet saját érdekében főként és elsősorban a háztulajdonos tartozik viselni. Ami pedig a központi fűtésért kikötött járulékot illeti, ezt is az előbb idézett szabály s annak helyes magyarázata alapján a kir. pénzügyigazgatóság álláspontjával szemben oly mellékszolgáltatásnak kell tekinteni, amelyet a bérösszeghez kell hozzászámítani. A háztulajdonos a kikötött díj ellenében a fűtés szolgáltatására kötelezi magát, ami lényegileg annyit jelent, hogy a Tiáztulajdonos fűtött lakást ad bérbe ; tehát vállalt kötelezettsége alapján nemcsak pusztán a lakást, hanem azt fűtött állapotban köteles a bérlő rendelkezésére bocsátani. A lakás bére és a fűtésért kikötött díj tehát a fűtött állapotban rendelkezésre bocsátani kötelezett lakás ellenértéke. Ezzel szemben tarthatatlan a kir. pénzügyigazgatóságnak az az álláspontja, hogy a fűtési járulék után áruszolgáltatás <jímén III. fokozatú illeték jár, mert a kir. pénzügyigazgatóság által erre nézve felhozott 1920 : XXXIV. tc. 3. §-a erre az esetre nem vonatkoztatható. 54. Ingó végrehajtási eljárásban a követelés vagy a lefoglalt ingók értéke közül mindig a kisebb érték az illeték alapja. (Közigazgatási bíróság 1695. sz. elvi jelentőségű határozat.)