Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 39 következik, hogy az illeték szempontjából közömbös az, hogy a bekebelezett követelés mily összegben állott fenn. Nem volt ennélfogva ügyelembe vehető' a panaszosnak az a tényállítása, hogy a 20,000 aranykorona erejéig bekebelezett zálogjog voltaképpen csak 11,971 aranykorona 83 fillér követelést biztosított, minélfogva a panaszos szerint a törlési engedély illetékét is — bár az engedélyben a teljes 20,000 aranykorona foglaltatik — csak a tényleg fennállott kisebb összeg alapulvételével lehet kiszabni. 51. Az ipartelepekre nézve biztosított állandó házadómentesség a sertésólakat nem illeti meg, mert a sertéshizlalda nem minősíthető iparcikkeket előállító ipartelepnek. De nem nyújt ipartelep jelleget a sertéshizlaldának a területén levő és gőz hajtóerőre berendezett darálómalom sem. (Közigazgatási bíróság 14,504/1927. P. sz.) Indokok : Panaszos terhére a Győrött, Pápai-utca 7. szám alatt levő sertésszállások és darálómalom után az 1925. évre 1723 aranykorona 80 fillér alapulvétele mellett házadót és kincstári házhaszonrészesedést vetettek ki. Panaszos e kirovás ellen a győri királyi pénzügyigazgatósághoz fellebbezett és kérte, hogy a pénzügyigazgatóság a sertéshizlaldához, mint ipartelephez tartozó épületek után kirótt házadót, a kincstári házhaszonrészesedést állandó adómentesség jogcímén törölje vagy legalább is az egytized részére mérsékelje, mert az adóalap túlmagasan állapíttatott meg. A pénzügyigazgatóság a fellebbezést elutasította, de a megokolásban csupán a sertésólakra nézve állapította meg, hogy azokat a házadóról szóló hivatalos összeállítás 2. §-a alapján állandó házadómentesség nem illeti meg, ellenben nem terjeszkedett ki sem a daráló épület állandó adómentességére, sem az adóalap leszállításának a kérdésére. Adózó az ide intézett panaszában a pénzügyigazgatóság határozatának említett hiányossága miatt nem emel kifogást, hanem csupán a sertésólak házadómentességének a kérdését teszi panasz tárgyává. Azt vitatja, hogy a sertésól a H. Ö. 1. §-a értelmében egyáltalán nem tárgya a házadónak, mert sem lakóház, sem állandó jellegű épület. A sertésólak félszerszerű építmények, amelyeknek rendszerint csak egy, esetleg két vagy három oldala van, de egy oldala mindig nyitott. Céljuk csupán az, hogy a nap és az eső ellen védje az állatot. Ezek az ólak lakóháznak sem tartozékai. Végül a sertésólak állandó házadómen-