Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

14 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. kötelezettséggel bírnak. Általános magánjogi szabály az, ha a kötelezettségben álló felek közül egyik részéről teljesítés történt, úgy a hitelező követelési joga megszűnik és ennek következtében a másik fél mentesül a kötelezettség alól. 17. Házbérvallomás, ha a bérlők rokonok vagy só9or°k- (Közigazgatási bíróság 12,424/1928. P. sz.) Indokok : A 200/1927. P. M. sz. rendelet 8. §-a 2. bekezdése kifejezetten megengedi a lakásrendeletben megengedettnél kisebb bér bevallását, minthogy a ház adóalapja a tényleg szedett nyers bérjövedelem és a kisebb bér csak akkor nem vehető figyelembe, ha a háztulajdonos a következő évben már nem a novemberi kisebb, hanem a rendeletben megengedett nagyobb bért szedi. Minthogy ily eljárásra a jelen esetben nincs adat, minthogy továbbá a bérlő közjegyzői hitelesítéssel ellátott nyilatkozatából kitűnik, hogy csakugyan 2000 aranykorona alapon fizet és hogy az eredeti 4000 Kalapbért azért engedte le a háztulajdonos 2000 aranykoronára, mert a bérlő fizető fia tőle időközben elköltözött, a bérlő pedig vagyoni tönkremenetele folytán nagyobb bért képtelen fizetni, ezért a 2000 aranykorona alapbért el kellett fogadni. A megtámadott határozatban idézett 16. § 2. pontjára utalás nem helytálló, mert a bérlő a háztulajdonosnak nem közeli rokona, sőt egyáltalán nem is rokona, hanem csak sógora, Egyébként a háztulajdonos kisebb bért a 8. § 2 bekezdése szerint sógorától is szedhet, nem csupán idegen bérlőtől, mert e részben korátozó jogszabály nincs. 18. Az árukészlet értékcsökkenése nem tartalékolás útján, hanem a H. Ö. 13. § 15. fontjában szabályozott értékelések útján ellensúlyozandó. (Közigazgatási bíróság 5980/1930. P. sz.) Indokok: Panaszos azon az alapon kéri a mérlegszerű veszteségből levont 206.100,000 koronának az adóköteles nyereségből levonását, hogy az árukészlet felértékelése folytán mutatkozó fent szám jelzett összeget helyezte értékcsökkenési tartalékalapba és az 1925. évi 7000/P. M. számú pénzügyminiszteri rendelet 2. §-ának második bekezdése szerint cselekvő vagyonát — tehát az árukészletet is —jogosítva volt értékcsökkenési tartalékalap beállítása mellett értékelni. A bíróság ezt a kifogást alaptalannak találta. A felhívott rendelet adóügyi rendelkezései (42. §) a 2. §