Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXII. kötet (Budapest, 1931)

2 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 3. Az alkalmazottak felvétele nem tárgya kereskedelmi vagy iparüzletnek, csak eszköz annak gyakorlásához s így a feltételes illetékmentesség kedvezményét ilyen tartalmú okiratra kiterjeszteni nem lehet. (Közigazgatási bíróság 16,855/1928. P. sz.) 4. A törvény alapján igényelt ideiglenes házmentesség kimondása iránt beadott kérelem illetékmentes. (Közigazgatási bíróság 8950/1928. P. sz.) Indokok : Az elrendelt kiegészítő eljárás eredménye, nevezetesen a m. kir. pénzügyigazgatóság újabb felvilágosító jelentése alapján a kir. közigazgatási bíróság megállapítja, hogy 1926. évi június hó 12. napján vette kezdetét és 1927. évi május hó 20-án nyert befejezést annak a háznak az építése, amelyre nézve az ideiglenes házadómentesség engedélyezése iránt beadott kérés bélyeghiányért az illeték kiszabása történt. Ezért a kérés bélyegilletékköteles voltának megállapításánál már nem a 100,000/1924., hanem a 80,000/1,925, P. M. sz. rendelet intézkedései az irányadók. Az utóbb idézett rendelet 13. §-ához fűzött min. ut. 1. bekezdése pedig csupán az adómentesség kivételes engedélyezése iránt beadott kérés bélyegilleték köteles voltát mondja ki. egyéb vonatkozásban azonban nem foglal magában rendelkezést. Ebből következően a törvény szerint rendesen járó ideiglenes házadómentesség engedélyezése iránt beadott kérés a III. díjj. 14. t. p) pontja értelmében illetékmentes. 5. Ha a hitbizományi birtokos a hitbizományi birtok egy részének korlátlan tulajdonjogát szerzi meg, ezután vagyonátruházási illetéket követelni nem lehet. (Közigazgatási bíróság 1620. sz. elvi jelentőségű határozat.) 6. Az előleg befizetésekor történt előírás nem kiszabás, ennélfogva a tényleges kiszabásig a kiszabé-hivatal tudomására jutott továbbeladás magasabb vételára jogosan vehető az illeték alapjául. (Közigazgatási bíróság 15,285/1927. P. sz.) Indokok : A panaszt a K. B. a következő indokolással utasítja el :