Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1930)
Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 29 • Indokok : A panaszlók terhére az 1923. évi május 15-én 11.000.000 korona vételár, megállapításával kötött ingatlan adásvételi jogügylettől járó illeték az 1923 május 29-én kiállított adó és becslési bizonyítvány tartalma szerint a forgalmi értéknek •megfelelő' vételár alapulvételével a kiszabási javaslatnak a kir. pénzügy igazgatóság által történt felülvizsgálata után V. 1244/1923. t, a. kiszabott s a kiszabott illeték 1923 okt. 10-én befizettetett. A pótilletéket azon alapon állapítja meg a pénzügyigazgatóság, hogy az 1926 február 12-én foganatosított szakértői becslés eredménye szerint az átruházott ingatlannak forgalmi értéke az átruházás idején 13.000,000 korona volt. Minthogy az 1920 : XXXIV. tc. 19. §-a értelmében pótilleték csak azon esetekben követelhető, ha megállapíttatik, hogy a kincstár az illeték hibás kiszámítása vagy az illetéki jogszabályok helytelen alkalmazása következtében kárt szenvedett s a jelen esetben hibás kiszámításról szó sem lehet, a megállapított és a forgalmi értéknek megfelelőül falált vételárnak, az illeték alapjául vétele pedig az 1920 : XXXIV. tc. 98. §-ában foglalt jogszabályoknak megfelel s az illetéknek szabályszerű kiszabása és befizetése után — az 1920 : XXXIV. tcikk 26. §-a szerint — szabályellenesen történt szakértői becslés pótilleték követelésére törvényes alapot nem nyújt, a bíróság a pótilletéket nem találta jogosan követelhetőnek. 43. Bérlővel építési hozzájárulásra vonatkozólag kötött szerződés II. fokozatú illeték alá esik. (Közigazgatási bíróság 7292/1925. P. sz.) Indokok: A panaszirattal is fenntartott fellebbezésében az illeték értékalapjául elsőfokúlag megállapított 98.573,330 koronát elfogadta ugyan a panaszos, de kifogásolta ebből az összegből 11.073,330 korona után II. fokozat szerint kiszabott 66,200 korona illeték összegszerű helyességét, 87.500,000 korona után pedig az illetéknek III. fokozat szerint történt kiszabását. Az illeték tárgyát képező szerződés szerint a M. Bank részvénytársaság a Teréz-körút 62. szám alatt épülő bérleményének földszintjén fekvő üzleti és pincehelyiséget albérletbe adta a panaszosnak 15 év tartamára évi 833,333 korona bérösszegért, ezenfelül az albérletbeadó által létesítendő, építkezés költségeiből elvállalta a panaszos az albérletbe vett helyiségekre eső 87.500,000 koronát, amit a 15 évre járó 12.500,000 korona bérösszeggel együtt 1923. évi szeptember hó 30-ig tartozott az albérletbeadónak megfizetni. Kötelezte magát még a panaszos