Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1930)

Tárta lommutató. ix Lap 55. A földhözjuttatásra jelentkezőknek az 1920. évi XXXVI. tc. alapján megindult eljárás során közvetlenül az Országos Földbirtokrendező Bíróság juttatása folytán bekövetkezett ingatlanszerzés vagyonátruházási illeték alá esik 38 60. Ha hagyatéki ingatlannál a szerző családfő által fizetett vételár esetében a készpénzben kikötött vételár és a tartási és temetkezési költség az ingatlan forgalmi értékét meghaladja, a többletet már nem lehet az ingatlanért adott vissztehernek tekinteni, hanem az úgy jelentkezik, mint a családi állásból folyó kötelezettség teljesítése 42 64. Nem ruházza fel az okiratot váltóhítel biztosítéki okirat jellegével az a körülmény, hogy az adósok a követelésre még váltófedezetet is adtak 45 68. Bekebelezendő zálogjog rangsorának telekkönyvi feljegyzése után, minthogy ilyen feljegyzések tárgyát a telekkönyvi rendtartás 104. §-a szerint csak viszonyok és tények, de nem dologi jogok képezik, ilyen feljegyzések után, a dologi jogok bekebelezése vagy előjegyzése után az illetéki díjjegyzék 16. tétele szerint járó illeték jogosan nem követelhető . . 47 74. Amennyiben ingatlanok és ingók együttes eladása esetén az ingóságok a szerződésben nincsenek külön is részletesen felemlítve, akkor az elkülönítés aggályosnak tekinthető és az ingatlanok értékének meghatározására nézve a törvény 26. §-ának rendelkezésit is figyelembe véve, ha az ingatlanok értékére nézve az illetékköteles féllel megegyezést nem sikerülne létesíteni — hatósági szakértői becslést kell foganatosítani, de az elkülönítés aggályos volta önmagában nem ad jogot arra, hogy az egész vételár ingatlanokra eső vételárnak tekintsék 50 75. A vagyonátszállást azon az alapon, hogy annak telekkönyvi bejegyzése a községi szabályrendelet életbelépése után történt meg, községi vagyonátruházási illeték alá vonni nem lehet 50 76. Ha valamely társaságba nem az ingatlan, hanem csupán annak használati szolgalma vitetik be, az ingatlan vagyonátruházási illeték alapjául csak a használati szolgalom értéke vehető. 52 77. Az örökös a készpénzben fizetendő határozati illetékért akkor is a saját egész vagyonával felelős, ha a perbíróság a perköltségekben csak hagyatékból reá hárult érték erejéig marasztalta 52 82. Ha a részvénytársaság összes részvényeinek a tulajdonosa a részvénytársaság nevén álló ingatlanokat a maga nevére Íratja át, az ingatlan vagyonátruházási illetéket a kincstár jogosult követelni 56 83. A szerződő felek örököseinek illetékfizetési kötelezettsége csak akkor kezdődik, ha a szerződő felekkel szemben a behajthatatlanság esete forog fenn 57 84. Ingatlanvétel esetén nem az eladónak, hanem a lakás bérlőjének fizetett úgynevezett lelépése díj a vételárhoz hozzá nem számítható 58 87. Ama hagyomány után, amellyel valaki jogot szerez arra, hogy halála után a hagyományozó családi kriptájába temetkezhessék, öröklési illeték nem követelhető 60 88. Ha a végrendeleti örökös, a hagyatéki eljárás során létrejött egyesség alapján, örökrészének egy részéről lemond a törvé-