Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

66 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. (Közigazgatási bíróság 46,107/1927. P. sz.) Indokok: Ha panaszos a T. Á. B. társulatnak rendes fizetéses alkalmazottja is, viszont kétségtelen, hogy az általa közvetített biztosítási ügyletek után a szerzési jutalékot éppen úgy megkapja, mintha nem lenne ily alkalmazott és a szerzési jutalékot nem azért kapja, mert alkalmazott és kétségtelen az is, hogy hasonló biztosítási ügyleteket az intézet részére ugyanily jutalék mellett oly egyének is közvetítenek, akik az intézetnek nem rendes fizetéses alkalmazottjai. Kétségtelen tehát, hogy a kérdéses szerzési jutalékokat panaszos nem azért kapja, mert a biztosító intézetnek rendes fizetéses alkalmazottja, vagyis ezen jutalékok kifizetésének alapja nem a panaszos és a biztosító intézet közti szolgálati viszony és ezen jutalékok tekintetében panaszos nem tekinthető a biztosító intézetnél szolgálati viszonyban álló személynek. Ezek a jutalékok tehát éppen úgy általános forgalmiadó alá esnek, mintha panaszos a biztosító intézettel semmi egyéb viszonyban sem állana. A vizsgálat során felhozott azokat a kifogásokat, hogy a jutalék 40%-a után az alkalmazottak keresetiadóját és az egész jutalék után a nyugtabélyeget az intézet lerótta, panaszos a panaszban már nem is említi, de azok a kifogások még valódiságuk esetén sem mentesítenék panaszost az általános forgalmiadó alól, mert sem a keresetiadó, sem a nyugtabélyeg nem helyettesíti az általános forgalmiadót, Mindezeknél fogva a panasznak hely adható nem volt. 84. Egyéni cég az örökhagyó gyermekeire szállván közkereseti társasággá alakult át és a társasági szerződési illeték akkor is jár, ha erről okirat kiállitva (Közigazgatási bíróság 52581928. P. sz.) indokok: A beszerzett cégkivonatokból megállapítható tényállás szerint a S. és F. cég egyedüli tulajdonosa 1920. évi szeptember hó 7-ik napjáig S. D. volt s ehhez képest a kereskedelmi egyéni cégek jegyzékében tartatott nyilván, S. D.-nak 1920. évi szeptember hó 7-ik napján bekövetkezett halálával az üzlet örökség címén a panaszos kiskorú gyermekeire szállván, a cég, mint közkereseti társaság a kereskedelmi társas cégek jegyzékébe vezettetett át. E tényállás szerint az egyéni cég S. D. halála után közkereseti társasággá alakult át, miért is az 1920 : XXIV7. tc. 13. §-a alapján járó illetéket jogosan rótták ki, még pedig a törvényszakasz 8-ik pontjának rendelkezése folytán tekintet nélkül arra,