Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

88 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Az ellenkező esetre rendelkezik azután a törvényszakasz második bekezdése, s az ellenkező esetet úgy határozza meg, hogy ha az örökös az osztályos egyesség folytán többet kap, mint amennyi a törvény vagy végrendelet szerint reá esett volna, s a törvényszakasz második bekezdésének további részében határozza meg azután erre az esetre, hogy az örökös milyen illetéket, illetőleg illetékeket tartozik ilyenkor viselni. Tekintettel most már a törvényszakasz első bekezdésében foglalt általános rendelkezésre, végrendeleten alapuló örökösödés esetében a törvényszakasz második bekezdése helyesen csak úgy magyarázható, hogy amíg az osztályos egyesség — akár van, akár nincs végrendeleti intézkedés — nem megy túl azon a határon, amelyet a törvény végrendelet hiámában megszab s az örökös nem kap többet törvényes osztályrészénél, a törvényszakasz első bekezdése értelmében a kapóit érték után csak öröklési és ha a kapott hagyatéki vagyon egészben vagy részben ingatlanból is áll, azzal kapcsolatban ingatlan vagyonátruházási illetéket fizet, mert abban az esetben, ha az örökös nem kap az egyesség alapján többet törvényes osztályrészénél, az osztályos egyességet az illeték kiszabása szempontjából nem lehet külön, az élők között létrejött vagyonátruházási illeték alá eső jogügyletnek tekinteni. A törvényszakasz második bekezdésében a végrendeleten alapuló örökösödésre történő hivatkozásnak pedig az előbb kifejtettek folyományaként helyesen csak az az értelem tulajdonítható, hogy ha a végrendeleten alapuló örökrész nagyobb a törvényes örökrésznél, s az oszlályos egyesség még ennél is többet juttat az örökösnek, az örökös ezután a többlel után tartozik külön megfizetni a szerzés jogcímének megfelelő illetéket. Minthogy pedig panaszos az örököstársával történt megegyezés alapján a hagyatéki vagyonból többet kapott ugyan, mint amennyi neki végrendelet szerint járt volna, de mégis kevesebbet, mint amennyi neki törvény szerint járt volna, panaszos a neki jutott és csupán ingókból álló hagyatéki vagyon reá eső része uián csak öröklési illetéket, azaz az egész 2075 aranykorona 20 fillér érték után csak 1 % illetéket tartozik fizetni. Mindezeknél az okoknál fogva és annak kiemelésével, hogy a 10.000,000 korona előre kapott készpénz számításba vétele a panaszolt határozatban felhozott okokból és ezért is helyesen és jogosan vétetett számításba, mert a hagyatéki eljárás alapján ez az összeg is, mint cselekvő vagyon a hagyatéki tömegbe felvétetett, s a hagyaték bíróilag is így adatott át — a rendelkező rész értelmében kellett határozni.