Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

36 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár Minthogy pedig az 1921 : XXXIX. tc. 31. §. első bek. szerint áruszállítás esetén a forgalmiadó alapjául a szállított áruk ellenértéke, azaz vételára fejében teljesített fietések veendők — a 37. §. o. pontja értelmében pedig a hitel- és kölcsönügyletekből származó bevételek minden megszorítás nélkül általában, tehát jelen esetben is mentesek a forgalmiadó alól még akkor is. ha a hitelügylet az áruszállítással kapcsolatosan jött is létre. — ezen okból panaszos céget a felszámított kamat után előírt forgalmiadónak fizetése alól is fel kellett menteni. A bíróság e határozat két példányát a szegedi m. kir. pénzügyigazgatóságnak, az 1926. évi január 4-én 89,447 1925. sz. a. tett jelentés mellékleteivel együtt, foganatosítás végett azzal a meghagyással adja ki, hogy az egyik példányt panaszos cégnek kézbesíttesse. 53. Ha az illetéket a bejelentés alkalmával lefizetni is kívánják, az illeték előzetes kiszabását és a fizetés elfogadását akkor is teljesíteni kell. ha a kiszabáshoz szükséges összes adatok netán rendelkezésre nem állanak is. Ezen esetben csak a fizetés időpontjában fennállott szabályok lehetnek irányadók. _„ . (Közigazgatási birosag 21,061 1926. P. sz.) Indokok: A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert a felterjesztett iratok, s ezek között különösen Budapest székesfőváros számvevőségének a városi tanácshoz 1926 január o-én 34.882 3935 IX.--1925. sorsz. jelentéséből nyilvánvaló, hogy a panaszosok megbízottjuk útján a néhai báró csepeli Weiss Manfréd hagyatékához tartozott budapesti ingatlanok után járó városi ingatlan átruházási illeték kiszabását, a kiszabáshoz szükséges mindennemű adat, s ezek között az ingatlanok értékére nézve az állami illeték kiszabása céljából kötött egyesség bemutatása mellett még az 1924. év elején ismételten és eredménytelenül sürgették, majd 1924 június 30-án, miután megbízottjuk az illetékfizetés céljából újból eredménytelenül jelentkezett, a végleges illeték kiszabásánál is alapul elfogadott 100 millió koronától járó 3 %-os ingatlan átruházási 3 miílió korona illetéket posta útján befizették. Az ismertetett tényállás alapján 1926 június 30-án posta útján teljesíteti fizetést a tartozás teljes lerovásául annál is inkább el .kellett fogadni, mert az állami illetékekre nézve az 1881 : XXXIV. tc. 2. §. b) pontja alapján ma is érvényes szabály szerint, ha a