Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)
22 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. a kifogását, hogy a halastavak nagyobb része mint természetes és nem mesterséges tavaknak tekintendők és mint ilyenek az általános kereseti adónak nem tárgyai, elfogadhatónak nem találta. Minthogy pedig az adófelszólamlási bizoiiság fenti ténymegállapítását adózó fél panaszirata során meg nem cáfolta, a bíróság adózó félnek a lechnikai berendezésekkei ellátott tavakban űzött ezen mesterséges haltenyésztése, mint üzleti vállalkozásból eredő, tehát általános keresetiadó alá eső foglalkozásból származó jövedelme adókötelezettségét e helyütt szintén megállapította és pedig annyival is inkább, mert ezen adókötelezettség lényegileg nem attól van függővé téve, hogy a haltenyésztés természetes, avagy mesterséges tavakban folytattatik, hanem attól, hogy maga a haltenyésztés mint ilyen mesterséges úton és mint üzleti vállalkozás keresetszerűen folytattassék, ez a ténykörülmény pedig a jelen esetben a fenti megállapítás úgy az üzem kiterjedésére, folytonosságára és állandóságára való tekintettel, kétségtelenül megállapítható. Ami pedig adózó félnek azt a kifogását illeti, hogy a kataszteri birtokívben nádas- és rétterületnek feltüntetett 283 h. 103 ö, kiterjedésű és földadóval megrótt terület, ezen okból egyútla, keresetiadó alá nem vonható, e helyütt figyelembe vehető azér t nem volt, mert az 1925. évi 30,000. számú pénzügyminiszteri utasítás 2. §-a értelmében a mesterséges halastavakból származó jövedelem abban az esetben is általános keresetiadóval rovandó meg, ha a halastavak bármely okból földadóval megrovattak és mert ez a körülmény csak a földadó, de nem egyúttal a jososan kivetett általános keresetiadó törlésére adhat igényt. Mindezen indokokból az ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. 35. Az a körülmény, hogy a raktárkönyv a kiskereskedelemben történt adásvételeket illetően nem mutatja ki külön a detail eladásból kifolyólag a tényleges évvégi árukészletet, nem szolgálhat alapul az üzleti könyvek mellőzésére. Adományok és jótékony célra adott összegek az általános keresetiadó alapjából le nem vonhatók. (Közigazgatási bíróság 14,252/1927. P. sz.) Indokok: A kir. közigazgatási bíróság a panaszos cég üzletének 1925. évi tiszta jövedelmét az innen elrendelt könyvvizsgálat eredményéhez képest 10,782 P 65 fillérben állapítja meg, mert