Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. szolgálat, ellenérték fejében, akár természeti, akár jogi személy vagy erkölcsi testület részéről bevétel elérésére irányuló szándékkal rendszeresen teljesíttetik, tekintet nélkül arra, hogy a tevékenység kifejlőjének van-e ebből nyeresége vagy sem és hogy az elért nyereség minő célokra fordíttatik. Különben is a fürdőt — díjfizetés ellenében — nem csupán egyházközségi tagok, hanem idegenek is használhatják és tényleg használják is, ennélfogva a fürdő bevételei egyházi szolgáltatásnak (egyházi adónap) nyilvánvalóan nem tekinthetők. 25. Ügyvéd által vezetett pénztárkönyv bizonyító erővel bír. _„ . y (Közigazgatási birosag 18,269/1926. P. sz.) Indokok: A keresetiadóra vonatkozólag a panaszos részletes és számszerű bevallást adott. Az elsőfokú kivetés ennek a bevallásnak alapján történt, úgy azonban, hogy a kir. adóhivatal két kiadási tételt nem fogadott el. Az adózó fél már fellebbezésében felajánlotta összes ügyvédi könyveinek bemutatását a bevallás tételeinek igazolása céljából. Az adófelszólamlási bizottság azonban — amely előtt a fél megjelent és főkönyvét és segédkönyveit felmutatni kívánta — a könyvbizonyítás mellőzésével becslés útján állapította meg az adóalapot. Az adófelszólamlási bizottságnak ez az eljárása merőben szabálytalan. Eltekintve ugyanis attól, hogy a tényleges jövedelem könyvszerű bizonyításától az adóköteles felet soha elzárni nem szabad, adóztatási jogelv, hogy valamely jövedelemforrásból eredő jövedelmet csak akkor lehet becslés útján megállapítani, ha számszerű adatok rendelkezésre nem állanak, vagy pedig ezek az adatok nem kielégítők, illetve nem bizonyítottak. A 300/1925. sz. K. H. Ö. 50. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. pénzügyminiszter 30,000/1925. sz. a. kiadott rendeletének VI. 17. pontja az ügyvédet pénztárkönyv vezetésére kötelezi. Ebből nemcsak a könyv vezetésére vonatkozó kötelezettség, hanem az a jog is következik, hogy az ügyvéd a szabályszerűen vezetett pénztárkönyvvel bizonyíthat is. Az adófelszólamlási bizottság tehát a könyvbizonyítás elől helytelenül zárkózott el, s ezért a határozatnak a keresetiadóra és az azzal kapcsolatos jövedelemadóra vonatkozó részét háláljon kívül kellett helyezni. A vagyonadóra vonatkozóan az adóköteles fél állításait a panaszolt határozat tárgyalás alá sem vette és azokkal nem foglalkozott.