Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. évben húzóit lelépési díjakat a ház haszonériékéhez számította, mert a haszonériéknek mint a házból folyó jövedelem a ielépési díj is kiegészítő része; ezek figyelemhe vételével a haszonérték többi részére nézve a bérlők által lakott lakrészekre nézve az 1917. évi november 1. bérösszegekre az ügyfél által lakolt részre nézve becslés adataira tekintetlel törvényesen állapította meg a haszonértéket. 13. Felújítási alapot adómentesíteni csak az üzemben tényleg létező gépek és felszerelések pótlására szabad. , (Közigazgatási bíróság 26,758/1926. P. sz.) Indokok: Panaszos elsősorban azt kifogásolja, hogy az üzletév folyamán eladott famegmunkáló berendezésért befolyt és felújítási alapba helyezett 40 millió koronát a mérleg szerinti nyereséghez hozzászámították. A kifogást a bíróság alaptalannak találta. A panaszban említett az a körülmény, hogy a fent számjelzett összeg vagyontárgyak eladásából származik és az csak a pénz elértéktelenedése folytán jeleni nyereséget, mert a vállalatnak az eladásból vesztesége volt, a szóbanforgó tartalék adókötelezettségét nem érinti, mert az a körülmény, hogy a tartalékalap javadalmazására fordított összeg minő forrásból származik az adókötelezettség befolyással nincsen, hanem a tartalékalap rendeltetése dönti el az adókötelezettség kérdését. Az 1925. évi 400. P. M. számú p. ü. min H. Ö. 45. §-ához fűzött utasítás 3. bekezdése szerint felújítási alapot adómenlesíteni csak az üzemben tényleg létező gépek és felszerelések pótlására szabad. A famegmunkáló berendezést a vállalat az 1924/25. üzletév folyamán eladta, az tehát a mérlegnek 1925. június 30-án történt lezárásakor már nem volt a birtokába és a mérlegben mint vagyontárgy nem szerepel, tehát annak pótlására felújítási alapot a vállalat adómentesen nem létesíthetett. 14. Ügyvédnél a kúnnlevőségek a vagyonadó alapjául szolgáló üzemi tökének tekintendők. (Közigazgatási bíróság 2149/1927. P. sz.) Indokok : A felszólamlási bizottság 4550 korona üzemi tőkét azon az alapon vett számításba, mert a panaszos ügyvéd és ekként az üzemi tőkéjét nemcsak a szorosan veit irodai berendezése, hanem az előző évekből befolyó kintlevőségek s a felek által előlegezett bélyeg- és egyéb költségek alkotják.