Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. vitaija, hogy a tantiémadót nem lehet egyénenkénti számítással kivetni s miután az ily címen kifizetett összegnek VM része 2000 aranykoronán alul van, nz egész összegre csak 16%-os adókulcsot Jehet alkalmazni. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. A tantiémadó nem a vállalatnak adója, hanem az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok kereseti adója a vállalatoktól nyert tanliémjük után, amelyet a kereseti adóról szóló törvény éppen ezért mentesít is a kereseti adó alól. Csupán célszerűségi ok tehát az, hogy a törvény ennek az adónak befizetésére a társulatot kötelezi éppen úgy, mint kötelezve van a társulat az alkalmazottai után járó kereseti adó fizetésére is. Ebből kifolyólag a tantiémadó kulcsának megállapításánál nem a kifizetett javadalom végösszegét és a javadalmazottak számát, hanem azt kell vizsgálni, hogy a javadalmazottak egyenként mily összeget kaptak. A tanliémadónak előbb kifejtett jellegéből következik az is, hogy annak alapja az adókivetési évet megelőző üzletév eredménye után kifizetett javadalom és így alaptalan a panaszosnak az a második kifogása is, hogy a vállalatnak 1926. évi július hó 1-én történi beolvadása következtében az 1926. évről öt hónapra törölt társulati adó arányában a tantiémadó arányos része is törlendő volna. 124. A forgalmiadó visszatérítése többszörös befizetés esetén öt éven belül kérhető. (Közigazgatási bíróság 8174/1928. P. sz.) Indokok: A pénzügyigazgatóság elutasító határozatát az 1921: XXXIX. tcikk 55. §-ára alapította, mert az adózó az adó visszatérítését a befizetést követő hat hónap eltelte után kérte. A panaszos ezt azért támadja, mert csak 1927. évi május 18-án jutott tudomására a tartozatlan fizelés, ettől számított hat hónap alatt pedig benyújtotta az adó visszatérítése iránti kérését, továbbá, mert a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket tartalmazó 1927. évi 600 P. M. sz. hivatalos összeállítás (K. K. H. Ö.) 92. §-a szerint tartozatlan fizetés esetén a felek igénye a befizetéstől számított öt év alatt évül el, ez pedig még le nem járt. A bíróság a panaszt csak részben találta alaposnak. A most hivatkozott K. K. H. Ö. 92. §-a ugyanis csak általános (generális) rendelkezéseket foglal magában, míg az 1921. évi XXXIX. tcikknek a K. K. H. Ö. 166. §-ábah hatályon kívül nem helyezett 55. §-a az általános forgalmiadó tekintetében különös (speciális) jogszabályt tartalmaz, ezért mindazokban az esetekben,