Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

86 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. részvényesek, a részvényeik útáni osztalékokat is felvették és Cs. István és V. Géza, aki alkalmazott igazgatók is és akiknek az alkalmazási szerződés szerint nincs fix fizetésük, hanem a mérlegszerű nyereségnek 24%-ábóI álló díjazásuk van, ezt a 24%-ot is felvették és mindennek bizonyítására nyugtákat és okmányokat csatollak. A bíróság a becsatolt és nevezett igazgatók alkalmaztatási feltételeit tartalmazó eredetiről másoknak állított okiratból azt állapítja meg, hogy nevezett két igazgatónak díjazásánál a cégnek nem a közzétett, hanem a reális intern mérlege lesz irányadó, amelynek felállítására a megállapodás részletes intézkedéseket tartalmaz és ezen a mérlegen nyugvó 24%-os részesedést évenként számolják el. A bíróság maga is aggályosnak találta a kereskedelmi könyvekben adósságként nyilvántartott összegnek bevételként leendő számításba vételét és egyrészt a jegyzőkönyvben részletezett gyanús körülmények, másrészt az észrevétel és panaszbeli védekezés és megajánlott bizonyításra tekintettel, a bizonyítás részletes kiegészítését rendelte el. A kiegészítés rendjén kiderült az, hogy 1. az építkezés az igazgatók részére írásbeli megállapodás nélkül történt, legalább is ilyen szerződést felhívás dacára adózó cég be nem mutatott, 2. adózó előadása szerint 1923. évről, sőt egyes adatok szerint régebbről, kezdődő kihitelezés kamatmentesen és a folyton csökkenő értékű valuta értékveszteségének minden megtérítése nélkül történt; 3. erről a felügyelőbizottságnak, illetve közgyűlésnek szabályszerű jelentést nem tettek. A cég igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak vallomásából megállapítható, hogy 4. az alkalmazási szerződés szerinti mérleget, amelynek alapján az észrevétel a 24% kifizetését vitatta és bizonyította, eddigelé fel sem állították és 2. az építkezés 1921. év őszi megállapodás, (Cs. István vallomása) illetve 1922. .évi október havi igazgatósági ülési határozat (V. Géza vallomása) alapján történt és magyarázatául K. Géza érdektelen igazgatósági tag azt hozta fel, hogy a nyereségrészesedésük szolgál fedezetül, míg a többi érdektelen igazgatósági tag és felügyelobiozttság tagjai kijelentették, hogy magyarázatát adni nem tudják vagy az érdekeltek kijelentették, hogy fedezetül a nyereségrészesedésük szolgál, amelyet különben successive megkaplak volna, illetve V. Géza szerint, 4926 novemberben tartoznak kiegyenlíteni. A bíróság a fenti tényekre, valamint arra tekintettel, hogy panaszos tényelőadása a 24%-ra vonatkozólag valótlannak bizonyult és arra is tekintettel, hogy a második tételnél előterjesztett védekezésből kitűnőleg adózó cég a vele szerződő magánféllel