Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)
Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 79 panaszos, a neki jutott ingók és ingatlanok tulajdonába és birtokába csak az ő halála után léphet és pedig az akkor esetleg még életben lévő édesanyja haszonélvezeti jogával terhelten. Ez után az osztályos egyezség, mint halálesetre szóló ajándékozás után, az ingók és ingatlanok egyességileg megállapított forgalmi értékének alapulvéteével a panaszos terhére az 1920. évi Ask. 1080. tételszám alatt 3329 korona ajándékozási és ingatlan vagyonátruházási illeték szabatott ki, amelyet az 1923 május 23-án befizetett. Az átruházó atya az 1921 augusztus 23-án meghalt. Hagyatékául kizárólag csak azok az ingók és ingatlanok vétettek föl, amelyeket a fentebb jelzett módon a panaszosra átruházott. Ez után a hagyaték után a királyi pénzügyigazgatóság panaszolt végzésével 702-90 aranykorona, illetve az osztályos egyesség után kirótt és befizetett 33-20 papírkoronának megfelelő 2*50 aranykorona betudásával 700*40 aranykorona öröklési és ingatlan vagyonátruházási illetéket állapított meg. Ennek az illetéknek törlésére irányuló panaszt alaposnak kellett elismerni. A fentebb ismertetett tényállás szerint kétségtelen, hogy örökhagyó után vagyon nem maradt, mert a hagyatékául fölvett ingó és ingatlan vagyont még életében jogérvényes okirattal átruházta a panaszosra. Minthogy pedig a panaszos ez után a vagyonátruházás után a törvényszerű ajándékozási és ingatlan vagyonátruházási illetéket megfizette : annak, hogy ugyanazon vagyontárgyak utáni öröklési és ingatlan vagyonátruházási illeték fizetésére köteleztessék, jogos alapja nincs. Igaz ugyan, hogy az 1920 : XXXIV. tc. 69. §. első bekezdésének 2. pontja szerint az olyan ajándékozást, amelynél az ajándékozó az ajándékozott tárgy haszonélvezetét a maga számára haláláig fönntartotta, az öröklési illeték kiszabása céljából az illető örökös örökségéhez kell számítani, az ajándékozás után kiszabott vagy befizetett illetéket pedig a hivatkozott törvényszakasz második bekezdése és a 89. §. negyedik bekezdése értelmében az öröklési illetékbe be kell számítani. Ámde értelemszerűen ilyen hozzászámításnak csak abban az esetben lehet helye, amikor a megajándékozott az ajándékozó után örökség címén is vagyonhoz jut. Az ilyen hozzászámításnak az a célja, hogy az öröklés és ajándékozás útján szerzett vagyontárgyak együttes értékének megfelelő öröklési illetékkulcs alkalmaztassék, vagyis az öröklési illetékkulcs fokoztassék. Minthogy azonban a fentebbiek szerint a panaszosra az