Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvényiái: nak a hagyaték illetékkiszabás céljából a bíróság által történt bejelentésének időpontjabeli vagyis 1924 július 10-iki közönséges forgalmi értékét, ezzel szemben pedig a kiszabásnál az 1925. évi március 24-én felvett jegyzőkönyv alapján a különböző időpontokban felvett leltárakban kitüntetett értékeknek a jegyzőkönyvben elfogadott mértékben történt felemelt értékei vétettek alapul, anélkül hogy a jegyzőkönyv felvételénél jelen voltaknak az összes örökösök részéről való megbízatása vagy a nem örökös ügyvédeknek megbízatása egyáltalán igazoltatott volna és a kir. pénzügyigazgatóság is panaszolt határozatát e hiányok pótlása és kiküszöbölése nélkül hozta meg. Ily körülmények között az ingatlanoknak a kiszabásnál alapul veendő helyes 1924 július hó 10-iki közönséges forgalmi értéke csak a panaszosokkal való újabb megegyezés vagy ennek nem sikerülte esetén halósági szakértői becslés útján állapítható meg a helyes érték megállapítása előtt pedig az illeték helyes megállapítása sem történhetik meg. 66. Az, hogy az idegen valutába kikötött vételár a váltó átvételekor fennálló koronaértékhez képest — később, a korona árfolyamának javulása folytán, kisebb összegben nyert kiegyenlítést, nem nyújt alapot arra, hogy a lerótt forgalmiadó is ehhez mérten leszállíttassék. (Közigazgatási bíróság 487/1926. P. sz.) 67. Az alkalmazott részére juttatott kocsihasználat a szolgálati járandósághoz csak akkor számiiható, ha az az alkalmazottnak korlátlan és kizárólagos rendelkezésére bocsáttatik, de pusztán azon alapon, hogy az alkalmazott elvétve magáncélokra is igénybe veszi a szolgálatadó üzleti kocsiját, a kocsihasználat szolgálali járandóságnak nem minősít hető és jövedelmi adóalapul nem szolgálhat. (Közigazgatási bíróság 3942 i 926. P. sz.)