Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Tnrtalommutató. xni Lap meg az illetékkötelezettséget és ez a kötelezettség nem terjeszthető ki az ügyleten kívül álló harmadik személyre. Nincs oly rendelkezés, hogy a külföldön kiállított okiratok után készpénzben fizetendő illetékért az ügyeten kívül álló fél, ha az okirat kezei között volt, kezességgel tartozik 35 39. A szegényjog megadása iránti kérelem elutasítása esetén pótlólag lerovandó illetékek le nem rovása miatt felemelt illeték nem követelhető, ha a lerovásra kötelező felet a polgári bíróság a szegénységi jog megtagadásáig felmerült illetékek utólagos lerovására fel nem hívta 42 61. Az a körülmény, hogy az egyesség nem tartalmaz a követelés teljesítésére, csupán annak elszámolási módjára rendelkezéseket, az egyesség jogi minőségén nem változtat 43 66. Pertárgy értékének bíróság által tévesen történt megállapítása nem lehet akadálya annak, hogy a panaszló a tévesen meghatározott érték alapján lerótt illetéknek azt a részét, amely a kincstárt nem illette meg, visszakövetelje 46 85. Az 1914 : XLIII. tc. 20. §-a szerinti egyességi illeték mérve szempontjából első tárgyalásnak azt a tárgyalást kell tekinteni, amelyen a felperes keresetét előadta 58 86. A szegény jogon alapuló illetékmentesség kiterjed a dologi jogok telekkönyvi bejegyzése után bélyegekben járó bejegyzési illetékre is 58 93. A marasztalással <<arányban álló» perköltségben marasztalt fél a határozati illetéknek olyan hányadát tartozik viselni, amilyen hányada a megítélt érték a kereseti követelésnek és ezenfelül a határozati illeték fennmaradó további részének a felét 62 94. Perbeli egyesség esetén, ha az alperes perköltség fizetésére kötelezte magát, az egyesség utáni illetéket és a szegény jogos felperes terhére felmerült feljegyzett illetékeket is megfizetni tartozik 63 97. Ügyvédi meghatalmazás illetékének törvénykezési bélyegjegyekkel való lerovása kisebb szabálytalanság, ami miatt előírt bírság ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak nincs helye 63 102. Az állami kedvezményekről szóló 1907 : III. tc. 1. §-ában megállapított illetékmentesség sem az alaptőkeemelést tárgyazó beadványra, sem az ezzel járó alapszabálymódosításnak a kereskedelmi cégek jegyzékébe való bejegyzését kérő beadványra nem terjed ki 68 112. I. Valorizálás iránti perben a pertárgy értéke a követelésnek az ítéletben átértékelt összege. — II. Részperköltségben való marasztalás esetén az ítéleti illeték viselésének módja 78 157. A tárgyalási jegyzőkönyv illetéke szempontjából a viszontkereset értéke az irányadó, ha ez nagyobb a kereset értékénél 109 158. Az ítéleti illeték nem törölhető azon a címen, hogy az illeték tárgyául szolgált ítélet alapján megindult végrehajtás megszüntetése iránti per sikerrel járt 109 159. A perbíróságnak a perértékre vonatkozó megállapításait az illetékkiszabó hatóságok felül nem bírálhatják és meg nem változtathatják 110