Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 101 felhasznúit felpénz után kétszeres, t. i. részuény kibocsátási és alaptőke felemelése utáni külön-külön illeték követelésének helye nincs. (Közigazgatási bíróság 18,834/1925. P. sz.) Indokok: A panaszos kérelméhez képest a rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert a bíróságnak az 1920: XXIV. tc.-re vonatkozó törvényjavaslat indokolásában foglaltak alapján kifejteti gyakorlata szerint azonban az esetekben, amikor részvénytársaságok ugyanazon egy közgyűlési határozat alapján az új részvények kibocsátásával egyidejűleg beszedett tulajdonképpeni felpénz vagy annak egy része azonnal és előzetes tartalékolás nélkül vagy csak átmeneti tartalékolás mellett használják fel alaptőke felemelésére, az így alaptőke felemelésére beszedett és egyidejűleg e célra fel is használt összegek után kétszeres t. i. részvény kibocsátása és alaptőke felemelése utáni külön-külön illeték követelésének helye nincs. A panaszos pedig 1924. évi februárhó 23-án tartolt rendkívüli közgyűlésén hozott határozatával 150,000 drb 600 K névértékű részvényre oszló 90.000,000 K alaptőkéjét 30,000 darab 20,000 K névértékű új részvény kibocsátásával s ezek után részvényenkint 200,000 K beszedésével akként emelte fel 3600 millió K-ra, hogy az új részvények után beszedett részvényenkénti 180,000 K felpénzből 2910 millió K-át a régi részvények megfelelő felbélyegzése mellett minden régi részvény után 19,400 K-át tőkebeflzetésre fordított s csak az ezt meghaladó összeget, vagyis 2490 millió K-át fordította tartalékalapjának gyarapítására. Ez új részvénykibocsátással kapcsolatos alaptőkefelemelés után léhát a panaszos helyesen 30,000 darab 20,000 K névértékű részvény után részvényenként beszedett 200,000 K-tól a fentiek figyelembevételével 200,000 K-tól harmadfokozat szerint 6000 K-át 30\000 drb után tehát 180.000,000 K-át tartozott befizetni, befizetett pedig 270.000,000 K-át, miért az általa visszatéríteni kért 81.000,000 K szabályszerű visszatérítését azért is el kellett rendelni, mert a visszatéríteni rendelt 81.000,000 K-át meghaladóan befizetett további 189.000,000 K a kincstárt megillető 180.000,000 K törvényes illetéket továbbra is fedezi. 109. Az alkalmi egyesülés többi tagja részére az egyik tag által vásárolt, illetve szállított áruk értéke után általános forgalmiadót követelni nem lehet. A m. kir. közigazgatási bíróságnak állandó gyakorlata szerint kizárólagos terménykereskedésnek