Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

74 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Ezt a kifogást a bíróság alaptalannak találta. A bérbe nem adott épületrészek haszonértékét az 1922. évi XXII. tc. 9. §. (4.) bekezdése szerint a tényleg bérbeadottakkal történő összehasonlítás útján kell megbecsülni. Az a körülmény tehát, hogy a vállalat a természetbeni lakás értékét az alkalmazottak illetményeinek a megállapításánál miképpen veszi számításba, a haszonérték megállapításánál teljesen közömbös, mert azt kell megállapítani, hogy az épületrészek bérbeadás esetén mekkora nyers bérjövedelmet hoznának. Miután pedig ennek nagyságára nézve panaszos semmiféle bizonyítékokat nem terjeszt elő, az összehasonlítás útján megbecsült és a helyiségek számához viszonyítva arányosnak mutatkozó haszonértéket a bíróság nem szállíthatta le. Panaszos további kifogása az, hogy a gyári munkások lakását, a hálótermeket, a pénzügyőri szobát, a műszaki irodát és ejíyéb irodahelyiségeket házadó alá vonták. A bíróság ezt a kifogást részben alaposnak találta. Az 192á : XXII. tc. az állandó adómentesség eseteit szűkebb körré szorította és a törvényjavaslat indokolása szerint különösen azokat az állandó adómentességeket kívánta megszorítani, amelyek a lakásul szolgáló épületekre vonatkoznak és ezért a törvénynek az állandó házadómentességek eseteiről szóló 2. §-a az 1909 : VI. tc. 27. §. 8. pontjának a munkáslakások adómentességéről szóló rendelkezéseit nem vette át. A munkáslakások adómentessége tehát 1923. évi január hó 1-ével megszűnt és így panaszosnak azt a kérelmét, hogy a munkáslakások után 1923. évre kivetett házadó töröltessék, a bíróság nem teljesíthette. A panaszban említett többi helyiségek azonban, azon az alapon, hogy a gyári üzem céljait szolgálják, az 1922 : XXII. tc. 2. §. 6. pontja szerint nem esnek házadó alá. A gyári üzem céljaira szolgál minden olyan épület vagy épületrész, amelyre a vállalat műszaki és kereskedelmi üzemének lebonyolítása céljából szükség van. Műszaki és egyéb irodák nélkül egy nagyobb gyári vállalat üzeme nem bonyolítható le. A sörgyár pénzügyi ellenőrzése céljából szükség van arra, hogy pénzügyőrség a telepen állandóan legyen. Erre a célra az innen elrendelt bizonyítás szerint ingyen rendelkezésre bocsátott helyiség tehát az üzem céljaira szolgál és az üzem célját szolgálják azok a hálótermek is, amelyekre nézve a helyszínén megállapították, hogy a változó schichtben dolgozó munkások pihenő helyéül szolgálnak, minden ellenérték nélkül, amely helyiségekre tehát szükség van oly célból, hogy azokban a munkások a szünet alatt pihenjenek. Mindezen helyiségekre nézve a bíróság a panaszos vállalat üzemének terjedelmére tekintettel is beigazoltnak találta azt, hogy