Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. részben szintén helytállónak találta a bíróság, mert a 7500/1924. pénzügyminiszteri sz. rendelet 14. §-a értelmében a mezőgazdasági ingatlanok állatállományának és gazdasági felszerelésének értéke a földbirtok értékének legfeljebb 18%-ával, tehát ennél magasabb összeggel nem vehető számításba s a megtámadott határozatban említett az a körülmény, hogy az élő felszerelésben adózó fél által fenntartott fajménes is van, a legnagyobb százalékot is meghaladó érték számításba vételére nem nyújt jogos alapot s még akkor is, ha az a ménes a panaszosnak a mezőgazdaságtól független külön jövedelmi forrását képezné, ami pedig a kivetési iratokban nem állapíttatott meg, annak értéke csak külön mint üzemi tőke lett volna számításba vehető, de az élő és holt gazdasági felszerelésnek a maximális 18%-on felül való értékelésére nem ad - jogot. Minthogy a panaszos saját kezelésében levő földbirtokának értéke a vagyonváltság kulcsnak megfelelően 19% levonásával — 1.020,236 aranykorona s ennek 18%-a 183,643 aranykorona — az élő és holt felszerelés címén a vagyonadó alapban 227,878 aranykoronával számításba vett összeget 183,643 aranykoronára kellett leszállítani. Ezt meghaladó mértékben a panasznak helyt adni nem lehetett, mert az adózó fél azt a panaszbeli állítását, hogy a mezőgazdasági élő és holt felszerelés tényleges értéke a 102,180 aranykoronát meg nem haladja, semmivel se bizonyította, sőt nem is valószínűsítette. A panasznak a vagyonadó kivetése helyessége ellen irányuló abban a részében, hogy a kőszénbánya értéke az abból eredő jövedelem tízszeresében lett volna számításba veendő, elvben nem lehetett helyt adni, mert az, hogy a vagyon értéke a jövedelem húszszorosára becsültessék, ezzel ellenkező tárgyi adatok hiányában és szénbányára vonatkozólag még szakértői becslés útján is nehezen megállapítható — tényleges érték ismerete nélkül — az értékelésnél követett általános gyakorlatnak megfelel s a jelen esetben anyagilag nem is sérelmes a panaszosra nézve, mert a jelen ítélettel panaszosnak szénbányából eredő jövedelme 55,114 aranykoronára szállíttatván le — ennek a vagyonadóalapban számításba veendő húszszorosa 1.094,980 aranykorona — tehát nem haladja meg azt az összeget, amelyre adózó fél a szénbánya vagyonértékét megállapítani kérte. 49. A hajó és vasúti jegy ára az általános forgalmi adó alá nem esik s illetve a belföldi vasúti jegyekre eső bevételek az általános forgalmi adó alól mentesek. Az utasoktól beszedett vízumdíjat, a