Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 45 kívül helyezett törvények és szabályok rendelkezései az irányadók. Ilyen visszamenőleges adóztatás volt a vállalatok 1922. évi nyereségtöbbletadójának megállapítása az 1922. évi mérleg alapján a kilencedik nyereségtöbbletadóköteles évre, amely nyereségtöbbletadóra vonatkozólag a vállalatok azt vitatták, hogy ezt az 1922. évi XXIV. tc. 53. §-a értelmében annál kevésbbé kötelesek fizetni, mert ugyanazon (1922. évi) nyereségtöbblet után társulali adópótlékot tartoznak fizetni, tehát kétszeresen volnának megadóztatva. Erre a kifogásra azonban a közigazgatási bíróság már megállapította, hogy alaptalan, mert az 1920: XXIII. tc. 68. §-a alapján az 1922. évben elért nyereségtöbblet után a nyereségtöbbletadó az 1922. évre visszamenőleg lesz kivetve, a társulati adópóilékot pedig ugyancsak az 1922. évi nvereségtöbblet alapján, de az 1923. évre köteles a vállalat az 1922: XXIV. tc. 23—26. §-ai szerint fizetni, tehát kétszeres adóztatásról nem lehet szó, mert csak az adóalapok azonosak, de az adó nem egyazon időre fizettetik és nem egyazon adó vettetik ki. A vitatott kérdés az, hogy az a vállalat, amelynek üzleti éve a naptári évvel nem azonos, tartozik-e az 1922/23. üzleti évben, vagyis a kilencedik nyereségtöbbletadóköteles évben elért nyereségtöbblete után a nyereségtöbbletadót megfizetni. Az 1916 : XXIX. tc, az 1918 : XI. tc. 10. §-ának, és az 1920. XXIII. tc. 68. §-ának rendelkezéseiből következik, hogy a törvényhozás szándéka az volt, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kilenc évre fizessenek nyereségtöbbletadót, tekintet nélkül arra, hogy üzleti évük a naptári évvel azonos-e, ami természetes is, mert nem lehet az adókötelezettség mértékét függővé tenni attól a körülménytől, hogy a vállalat számadásait milyen időpontban zárja le. Nincs törvényes alap arra, hogy ezek a vállalatok a kilencedik (hadiüzletév) nyereségtöbbletadójának megfizetése alól felmentessenek, azért, mert mérlegüket december 31. után készítik, holott a nyereségtöbbletadó kivetése az 1922/23. üzleti évben elért nyereségtöbblet után ezen vállalatok terhére is az 1920: XXIII. tc. 68. §-a alapján foganatosított visszamenőleges adóztatás, amely az 1922: XXIV. tc. 53. §-ának 4. bekezdésében foglalt rendelkezés szerint történik. A kétszeres megadóztatás esete ezeknél sem forog fenn, mert a társulati adópótlékot 1923. évre fizetik, a nyereségtöbbletadót pedig visszamenőleg a kilencedik (1922 23.) hadi üzleti évre. A törvény kifejezett rendelkezésének hiányában az egyenlő elbánás elvétől eltérni nem szabad és ezért azokat a vállalatokat is kötelezni kell arra, hogy a kilencedik évre a nyereségtöbbletadót megfizessék, amelyeknek üzleti éve a naptári évvel nem azonos és ezek a vállalatok a kilencedik hadi üzleti évre a nyereségtöbbletadót a vonatkozó törvények és szabályok rendelkezései alap-