Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

4-2 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 125. sz. megállapodás. 44. A kereskedők és iparűzők által kiállított saját kereskedelmi vagy iparüzletük tárgyára vonatkozó jogügyletet tartalmazó levelekre az HL díjj. 59. t. 4. pontja első bekezdésében megállapított feltételes illetékmentességet nem szünteti meg, ha a levélen az aláírást, cégaláírást tanuk előtt előttemezik vagy a közjegyző hitelesíti. Indokok: A kereskedelmi forgalom lebonyolításának egyik főeszköze a kereskedelmi levelezés. A kereskedelmi forgalom megkönnyítését, előmozdítását célozza tehát az ill. díjj. 59. t. 4. pont első bekezdésében foglalt az a jogszabály, mely szerint a kereskedők és iparűzők állal saját kereskedelmi vagy iparüzletük tárgyára vonatkozó jogügyletet tartalmazó levelek feltételesen illetékmentesek. Illetékkötelezeltekké csak akkor válnak, ha bíróságok előtt vagy más hivatalos célra használtatnak. Ennek a mentességnek szempontjából tehát lényeges az irat levélformája, míg a bizonyítóerő mérve a mentességet nem érinti. Mint perbeli bizonyíték az egyszerű levél is okiratnak minősül és a ppt. 317. §-a érielmében a kereskedelmi levél teljes bizonyítékul szolgál, ha cégaláírással van ellátva. Mindezekből következik, hogy a kereskedői levélen való aláírás vagy cégaláírásnak tanukkal történt előttemezése vagy közjegyzői hitelesítése az iratot levélformájától meg nem fosztván, a levél feltételes illetékmentességét sem szünteti meg. 126. sz. megállapodás. 45. Az ill. díjj. 59. t. 4. pont első bekezdésében megállapított feltételes illetékmentesség a kereskedők vagy iparűzők által saját üzletük tárgyára vonatkozóan levél alakjában kiállított kezességi nyilatkozatot is megilleti. Indokok: Az illetéki díjj. 59. t. 4. pontja második bekezdésében felsorolt levélformájú okiratba foglalás esetén is feltétlen illetékköteles jogügyletek közt a kezességi okirat nem foglaltatik. A «kötelezvény» fogalma alá pedig a kezességi nyilatkozat az illetékkötelezettség illetékmentesség szempontjából nem vonható. Az ill. díjj. 59. t. 4. pont második bekezdésében használt «kö telezvény» kitételnek ugyanis nem lehet azt az értelmet tulajdonítani, hogy az bármiféle és különösen a kezességvállalásból szár-